Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése - A szocialista országok helyzete, hazánk kapcsolatai a szocialista országokkal
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése megújításának módozataiban. Belső gazdasági törekvéseinket a reformpolitikát folytató szocialista országok támogató rokonszenwel fogadják. A KGST átfogó reformjára tett javaslataink főbb elemei sok tekintetben hasonlóságot mutatnak. A velük fenntartott jó viszony reformtörekvéseink nemzetközi feltételeinek pótolhatatlan, mással nem helyettesíthető eleme. Azonos jellegű gondjaink azonban meghiúsítják egymás hatékony gazdasági, pénzügyi segítését. Az átalakítást halogató, csak részleges reformlépésekre kész országok a magyar gazdasági reformelképzeléseket kritikusan és ellenérzéssel szemlélik, gondjainkat magának a reformpolitikának tulajdonítják. A reformok ellenfelei leplezetlen ellenérzéssel fogadják törekvéseinket. Az a félelem is motiválja őket, hogy a külső hatások erjesztőleg hatnak saját országukban az események alakulására. A szocialista országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok gyengítése semmilyen körülmények között sem lehet azonban célunk. Alapvető érdekünk, hogy világgazdasági helyzetünket két- és többoldalú gazdasági együttműködésünk tudatos és átfogó korszerűsítésével is javítsuk. E nélkül ugyanis tovább erősödik a KGST-nek az elavult hazai gazdaságszerkezetet konzerváló hatása. Ez reformtörekvéseink, a termékszerkezet-váltás ellen hat, és hátráltatja a szélesebb értelemben vett világgazdasági alkalmazkodást, a modernizációt. Magyarország célja ezért a KGST olyan megújítása, amely fejlett gazdasági módszerekkel történő árutermelést tesz lehetővé. Csak ez biztosíthat megfelelő keretet a tagországok kölcsönösen fejlődő kapcsolataihoz, s szolgálhatja egyúttal a szervesebb világgazdasági beépülést. Az áru- és pénzviszonyok térnyerése nélkül nem bizonyulhatnak eredményesnek a korszerűbb vállalati együttműködési formák sem. Az eddig nem túl nagyszámú szocialista vegyesvállalat működési tapasztalatai is azt igazolják, hogy a jelenlegi formában lényegében ezek is hazai forrásaink egyoldalú kiáramlásáterősítik. AKGST átfogó reformjának hiányában szocialista gazdasági kapcsolatrendszerünk változatlanul a kétoldalú együttműködés útján látszikfejleszthetőnek. A magyarországi belpolitikai események felgyorsulása reform első szerepünket új megvilágításba helyezte. A többpártrendszerre való átmenet meghirdetése, az MSZMP-n belüli szervezeti elvek és gyakorlat felülvizsgálata a reformországok számára is kihívást jelent. Az új helyzetben - az elégtelen információ, belső helyzetük különbözőségei és fogadókészségük korlátái miatt - a változatlan rokonszenv mellett olykor részükről is folyamataink elégtelen megértését, s ebből fakadóan aggályokat és kivárást tapasztalhatunk. Ebbe az irányba hat az 450 is, hogy gazdaságunk reformjának üteme az utóbbi időben lényegesen Hatalmi grémium
