Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése - A szocialista országok helyzete, hazánk kapcsolatai a szocialista országokkal
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése elmaradt a politikai átalakulások mögött. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy ezen országok progresszív erői Magyarországot az ő további fejlődésükhöz előzetes tapasztalatokat kínáló kísérleti laboratóriumnak tekintik. AVarsói Szerződésben továbbra is a szervezet politikai jellegének előtérbe helyezését, az egyenjogú partneri kapcsolatokon alapuló együttműködés fejlesztését, a hatékony érdekegyeztetési és döntéshozatali mechanizmus kialakítását, az emberi jogi-humanitárius kérdéskörnek az együttműködésbe való szerves integrálását szorgalmazzuk. A biztonságpolitikai együttműködésben fokozott figyelmet kell fordítanunk a katonai doktrínák védelmi jellegének erősítésére, a politikai, valamint katonai-technikai oldalaik közötti összhang kialakítására. A védelmi koncepció térhódítása számunkra további lehetőséget kínál a csapatkivonással és a fejlesztési programokkal összefüggő érdekeink képviseletére. Magyarország érdekelt abban, hogy továbbra is az elsődleges csökkentési övezet részét képező országok közé tartozzon. Hazánk területe alkalmas arra, hogy a Varsói Szerződés az aszimmetriák felszámolása során további egyoldalú lépéseket is tegyen. A szocialista haderők védelmi jellegének megteremtése és a leszerelési intézkedésekhez szükséges, újfajta nemzetközi ellenőrzési rendszerek kialakítása során Magyarország egyfajta kísérleti szerepet játszhat. Törekvéseink fontos összetevője a VSZ és a NATO közötti párbeszéd szorgalmazása, elősegítése. Magyarország e téren alkalmas a Nyugat által is igényelt sajátos közvetítő-kezdeményező szerepre. A humanitárius kérdések - összhangban a nemzetközi tendenciákkal - előtérbe kerültek a szocialista országok belső gyakorlatában és egymás közötti kapcsolataikban egyaránt. Alapvető érdekünk, hogy az emberi jogi kérdések korszerű értelmezése és civilizált kezelése alakuljon ki a szocialista világban is. A probléma megoldásának szorgalmazása elkerülhetetlen, annál is inkább, mert a múltból örökölt, a térség kapcsolatrendszerét még tartósan befolyásoló nemzeti-nemzetiségi kérdés valamennyi többnemzetiségű szocialista országban akut problémává vált, és a kétoldalú kapcsolatoknak is szerves összetevője. A közös modell kényszere, a monolitizmus követelménye ezt korábban elfedte, de a feszültségek továbbélését megakadályozni nem tudta, sőt azok halmozódásához vezetett. A nemzeti-nemzetiségi elem a két- és többoldalú kapcsolatok olyan alapvető tényezője, amely - előremutató megoldások híján - valamennyi szférában mélyíti az együttműködést gátló bizalmatlanságot. Az együttműködés fejlesztése azonban ezen a területen mutatkozik a legnehezebbnek. Különösen nagy tehertételt jelent az, hogy a román nemzetiségi politika és gyakorlat durván megsérti 451
