Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés háttéranyagai, dokumentumok - Az MSZMP KB állásfoglalása a Munkásőrség működéséről és további feladatairól
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése főiskolás, egyetemista: 12,2 százalék. Az utóbbi években emelkedik a nők (5,8 százalék) és a fiatalok (30 százalék) aránya. Az átlagéletkor 42,5 év, az utóbbi három évben másfél évvel csökkent. Az állomány 79 százaléka tagja az MSZMP-nek, 16,5 százaléka a KISZ-nek. Munkásőrszolgálatuk során több mint harmincezren lettek a párt tagjai, az utóbbi 5 évben 6153-an. A munkásőrség utánpótlása biztosított, a személyi állomány 6-8 százaléka cserélődik évenként, a jelöltek kétharmada pártonkívüli. A munkásőrség a vezetőképzés iskolája is azáltal, hogy az arra rátermettek parancsnoki beosztásokat kapnak közösségeikben, kifejlődnek vezetői képességeik, vezetési ismereteket szereznek. Tízezrével adott ilyen embereket a társadalomnak a testület. A jelenlegi hivatásos parancsnokok többsége is társadalmi munkásőrként kezdte szolgálatát, felkészítésük a munkásőrség parancsnoki iskoláján, állami felsőfokú tanintézetekben, valamint a fegyveres erők és testületek felsőfokú intézeteiben történik. A munkásőrség a közösségi emberek szervezete, őrzője és folytatója a haladó nemzeti és munkásmozgalmi hagyományoknak. Közösségeiben a humanizmus, az egymás iránti figyelmesség, az elvtársiasság, a szolidaritás, az együttgondolkodás, a vélemények szabadsága, a kölcsönös segítségnyújtás, az emberek megbecsülése és a fegyverbarátság a természetes. Őszinte kapcsolatok, érzelmek kötik össze őket, jellemzőjük a családszeretet, nagy tisztelet övezi a 2783 alapító tagot. A munkásőröket is keményen próbára teszik a mai politikai és gazdasági feszültségek, az állomány mintegy egynegyede például a létminimum alatt él. Ezt a helyzetet felismerve, segítik a rászoruló munkásőröket; az egységekben, az alegységekben segélyalapokat hoztak létre. A munkásőrséghez kötődés új formái napjainkban az egységek és az alegységek köré tömörülő baráti körök, amelyek tagjai magukénak vallják a szocializmus eszméit, szimpatizálnak a munkásőrséggel és kiállásukkal támogatják. Jelenleg mintegy száz munkásőr baráti kör működik az országban, több mint harmincezer taggal. A munkásőrök politikai tájékoztatását, a testület propagandáját jól szolgálja a testületi sajtó, a videostúdió, a munkásőrség énekkarai és zenekarai. Az országos parancsnokság korszerű nyomdát működtet. A munkásőrség, valamint a Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi együttműködése példás, amely kiteljesedett a tevékenység minden területén, közöttük a kiképzési, a szolgálati feladatok teljesítésében és a gazdálkodásban is. Hasonlóan jó az együttműködés az állami és társadalmi szervezetekkel, a gazdálkodó egységekkel. A testület a lehetőségeihez képest részt vesz az 336 ifjúság nevelésében. Évente mintegy 15 ezer gyerek táboroztatását segíti, Hatalmi grémium
