Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés háttéranyagai, dokumentumok - Az MSZMP KB állásfoglalása a Munkásőrség működéséről és további feladatairól
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése több mint 8 ezer ifjú- és 12 ezer úttörőgárdista felkészítésében vesz részt. A munkásőrségnek megalakulásától nagy politikai és erkölcsi támogatást ad az MSZMP, annak alapszervezetei, bizottságai, Központi Bizottsága. 2. A munkásőrség fegyveres feladatai, alkalmazhatósága, ellátottsága A munkásőrség fegyveres feladatait állami jogszabályok, valamint a fegyveres erők és testületek vezetőinek közös parancsai szabályozzák. Ezek a mindenkori követelményekhez igazodnak. A munkásőrerők 135 egységben szervezetten arra vannak felkészítve, hogy közreműködjenek: az elemi csapások, a természeti és ipari katasztrófák okozta károk elhárításában és felszámolásában; az élet és az anyagi javak mentésében; a közrendvédelmi, a közbiztonsági és a határőrizeti, az őrzés-védelmi, a fegyveres biztosítási feladatokban. A testület fegyverei, felszerelései korszerűek, jó minőségűek, hadrafoghatóak. A szükséges híradási feltételek, a gyors és folyamatos információtovábbítás biztosított. A munkásőrség rendelkezik vezetékes és vezeték nélküli híradórendszerekkel és- eszközökkel. A munkásőrök a riasztásuk elrendelését követően négy órán belül alkalmazhatóak, kijelölt alegységeik egy órán belül. Évről évre emelkedő arányban vesznek részt közrendvédelmi, közbiztonsági, rendezvénybiztosítási, határőrizeti, vagyonvédelmi feladatokban, évente mintegy húszezren pénzőrzésben. 1985-ben például 13 ezer munkásőr 100 ezer óra ilyen jellegű szolgálatot adott, 1988-ban pedig 35 ezer munkásőr 1 millió 384 ezer órát teljesített. Ezen felül huszonötezren majdnem félmillió óra szolgálatot adtak, vagy karhatalmi készenlétben voltak, elsősorban a tervezett politikai rendezvények, illetve a tüntetések, felvonulások közvetett és közvetlen biztosítására. A munkásőrök felkészítése korábban jelentősen érintette a munkaidőt is. Az utóbbi években a kiképzés korszerűsítése eredményeként a korábbi 72 óráról 1988-ban 31, 1989-ben pedig 20 órára csökkent a felkészítés időtartama, s ez ma már alapvetően nem érinti a munkaidőt. A munkásőrség működésének legszükségesebb pénzügyi, anyagi, technikai, egészségügyi feltételei adottak. 1989-ben 1 milliárd 43 millió forint költségvetési támogatást kap, ez nem éri el a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának 1 ezrelékét. A testület vagyonának értéke 9,61 milliárd forint, több év óta a maga lehetőségeivel is kiegészíti az állami támogatást; költségvetési üzemet, kisáruházat alapított például, kiképzőközpontjait - az alaprendeltetés ellátása mellett - pedig üdültetésre, tanfolyamokra adja bérbe, szállítóeszközeit közszolgáltatásokra is hasznosítja. 337
