Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése alapján, az illetékes pártvégrehajtó bizottság határoz. Ezt is meg kell szüntetni. Javaslatot bárki tehet, például, és dönteni pedig ott kellene, mondjuk egy testületi egység minősítése után a parancsnok hagyja jóvá, vagy nem. Tehát amit mondani akarok, hogy a Központi Bizottság elé menő előterjesztésben, az irányítással, felügyelettel kapcsolatosan azt tanácsolom, őrizzük meg a '78-as alaphatározatnak az állami funkcióra vonatkozó tevékenységi körét, és emeljük ki belőle a közvetlen, direkt pártirányításra vonatkozó elemeket, mert ez zavart okoz. Név. Én ellene vagyok a név megváltoztatásának, bár itt más irányban hangzottak el javaslatok, egyszerűen azért, merta névtradíciótjelezés hordoz, de én ezt nem elvi kérdésnek tartom, meg kell vitatni, nem itt kell dönteni, én ajánlom, hogy alternatív megközelítés legyen az anyagokban. Na, most szeretnék egy dolgot jelezni. Ezt a Munkásőrséget a Magyar Szocialista Munkáspárt hozta létre. De ezt a Munkásőrséget, ennek létét a Magyar Kisgazdapárt javasolta.’-81 És nem ártana ezt is tudatosítani. A Kisgazdapárt '57 utáni és '56. november 4-ei programjában benne van a Munkásőrség megalakítása. Igaz? Benne van parasztőrség megalakítása is. Tessék elővenni a programot, el lehet olvasni, a Parasztőrség nem jött létre, ugye nagy vita volt, elolvastam az akkori viták jegyzőkönyveit és akkor ám azonban úgy volt, hogy a Munkásőrség ölelje fel a paraszti területi ilyen irányú funkciót is.182 És 309 281 A Független Kisgazdapárt 1956. november 4-e, a második szovjet intervenció után beszüntette a legális tevékenységét, az FKgP Ideiglenes Intézőbizottsága rendszertelenül ugyan, de 1957. március végéig még működött, sőt Kovács Béla november folyamán két alkalommal Kádár Jánossal is tárgyalt a kialakult helyzet rendezéséről. A párt vezetése november közepén kiadott egy tervezetet „a politikai kibontakozás biztosítására", amelyben lefektetik, hogy a magyar kormányzat az ország belső állami, társadalmi és gazdasági rendjének a biztosítását a felállított és felállítandó egységes magyar karhatalommal - többek között a gyárak és üzemek védelmét ellátó munkásőrséggel, illetve a falvak és mezők védelmére szervezett faluőrséggel - látná el. Vő. Független Kisgazdapárt tervezete a politikai kibontakozás biztosítására. Budapest, 1956. november 16. Közzéteszi: Antall József - Göncz Árpád - Vörös Vince. História, 1988/6, 17-19. Ugyanakkor arra nincs egyértelmű, sőt közvetett bizonyíték sem, hogy e tervezet javaslata alapján jutott volna az MSZMP ideiglenes vezető testületé a munkásőrség megalakítására, sokkal inkább Tanácsköztársaság idején megalakult Vörös Őrséget, a két világháború közötti MSZDP gárdáját vagy háború után az MKP saját milíciáját, a Halas Lajos vezette Rendező Gárdát tekintették előképnek. Bővebben Kiss Dávid: A Munkásőrség megalakítása. Múltunk, 2009/3, 238-277. 282 A karhatalom szerveinek újjászervezésével, illetve a Munkásőrség felállításának kérdésével 1956. november 21-én az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága is foglalkozott (MNL OL M-KS 288. f. 5/3. ő. e.), de a Grósz által idézett névvita az Ideiglenes Intéző Bizottság 1957. január 29-ei ülésén zajlott, ahol a napirendi pont előterjesztője, Földes László megjegyezte, hogy „az alakulat nevével kapcsolatban felmerült még, hogy legyen esetleg munkás-paraszt őrség", de a Bizottság tagjaival egyetértésben ő maga is a Munkásőrség név mellett foglalt állást, hisz az „elnevezést városra és falura is helyesnek" tartotta. Kádár is a Munkásőrség elnevezést javasolta, „annak ellenére, hogy parasztok is lesznek benne",
