Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése ezért is jöttek az első pillanatban létre falun is munkásőr egységek. Azok jöttek először létre. Azután ez lassan elkopott, mint olyan sok minden elkopott ez alatt a 32 év alatt, ugyanakkor a falusi egységek egy hányada - most már nem tudom, hogy hova tartozott - megmaradt. A termelőszövetkezeti tagok - nem tudom, hogy most az ilyen melléküzemágakban, hogy van ez -, de mert ezzel az átszervezéssel azért ugye a bázis fokozatosan a nagyüzem lett. No, most én szerintem a nagyüzemi bázis is idejét haladta, és meghaladta a koncepciót, mert a területi elveket kell - megítélésem szerint - érvényesíteni. Ez azonban a gyakorlatban már utat tört magának, mert a Munkásőrségben van kisiparos, aki nem tartozik a nagyüzemhez, akkor van olyan, aki kisszövetkezetben dolgozik, és így tovább, és így tovább. Tehát az élet már utat tört magának, de ellentétes azzal a törekvéssel, ami korábban volt. Felvetődött a fegyverzet dolga, kérem szépen, ha azt a funkciót, ahogy itt kialakult, hogy négy, három-négy nagy fő funkciót fogalmazunk meg, akkor én ezt a fegyverzetet nem tartom túlzottnak, ami van.283 Ugyanakkor alapkérdésnek tartom ismételten és köztudottá tenni, hogy a fegyverzet kezelése, őrzése, hogy milyen rendszerben van. Az egy korábban hozott helyes intézkedés volt, amely központosította a fegyverzetet. Emlékszem rá, micsoda óriási ellenállás volt a munkásőrök között, hogy ne a lakáson tartsák a géppisztolyt, meg nem tudom én mit. És mégis megbarátkoztak vele. Nem tudom, hogy ezen a rendszeren kell-e változtatni, az a fegyverzet, ami itt a statisztikából kiderült, hogy van az egy hagyományos terület, védelmi funkciónak felel meg. Ebben nincs olyan, mint nehézbombázó, meg nincs interkontinentális rakéta. Hogy? Na, ne is legyen, mert a hadseregét sem bírjuk el. Én azt hiszem, hogy a KB-nak, aki azt mondta, hogy új szervezeti struktúra, hogy nézzen ki, meg ilyesmi, ezt már nem kellene terhelni, mert ehhez nem értenek az elvtársak. Elvinné a figyelmet, hanem a politikai elemeket, tehát mert „ez a fogalom nem taszít". Az elnevezés körüli bizonytalanságot az is jelzi, hogy az előterjesztő Földes László az egy nappal korábbi dátummal született és a Bizottság elé kerülő javaslatában még így fogalmazott: „Eddig munkásőrség elnevezésre gondoltunk. Miután polgári fegyveres karhatalomra szükség van falun is, ezért elnevezésének NÉPŐRSÉG-et javasoljuk." MNL OL M-KS 288. f. 5/3. ő. e. A bizottság jegyzőkönyvét közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei, II. k. 1957. január 25. - április 2. Szerk. Némethné Vágyi Karola - Urbán Károly. Budapest, Intera Kiadó, 1993, 59-74. 283 1989 elején a következő fegyverzettel rendelkezett a Munkásőrség: 53 491 db PA 63 M pisztoly, 46 922 db AKM 63 M géppisztoly, 7310 db AMD 65 M géppisztoly, 5244 db AMP géppisztoly, 4745 db RPK golyószóró, 658 db PKMSZ géppuska. Lásd Germuska Pál: Odacsap a munkásököl? A Munkásőrség 1989-ben. In: Évkönyv XVI. (2009). Kádárizmus 310 mélyfúrások. Szerk. Tischler János. Budapest, 1956-os Intézet, 2009, [439-480] 452. Hatalmi grémium
