Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése Zoltán ellen, bár nem ártana, egy törvényes jogállamban ezt meg lehetne csinálni, Magyarországon ezt ma nem lehet. Mert Király Zoltán rágalmazta a Munkásőrséget. Bizonyítékok nélkül. Egyébként nem Király Zoltán, aki fenyegető leveleket kap egyedül, a postámat tessék megnézni egy héten. Tízszer annyi van, mint Király Zoltánnak, más előjellel, csak én nem rágalmazok senkit. Nem kérem, hogy kövesse példámat Király Zoltán, bár amit Király Zoltán megenged magának, egy normális parlamentben, ha etikai normák lennének, már kizárták volna. Mint ahogy a szentesi tanács sem tud bizonyítékokat felhozni, csak névtelen levelek. Úgyhogy más erkölcsi normákkal nézzük ezeket a dolgokat. De ne a párt védje meg a munkásőr baráti köröket. Ők védjék meg magukat. Az önvédelemhez azonban nem a jogorvoslás és a jogvédelem útját látom, hanem a politikai eszközöket. Jó kezdeményezések születtek, kérem, tovább kellene bátran lépni. A baráti körök és a munkásőr egységek is építsék tovább a kapcsolataikat azokkal a közéleti emberekkel, akik nem a pártmozgalomban dolgoznak, például a képviselőkkel, akik nem munkásőrök, volt már rá példa, hogy találkozókat szerveztek. Nagyon jó lenne, ha meghívnák egy-egy alkalommal az MDF-et vagy más olyan formálódó politikai szervezetek konstruktív képviselőit, de a szélsőségeseket is meghívhatják, hogy legyen legalább élményanyaguk arról, ami ott a Munkásőrségben történik. De a legfontosabbnak a baráti köröknek nyitottnak kell lenni. A nem baráti kör tagok felé is. Hogy tudják, hogy mi történik ott, mert ez nem egy illegális szervezkedés, vagy rendszerellenes erő. Szeretném fölvetni - itt már vita tárgyát képezte, Fock elvtárs nem ért vele egyet -, hogy az ifjúsági tevékenységgel kapcsolatban - hajói értettem a megjegyzést-ebben az irányban a mozgalom dolgozzék. Én mégis azt gondolom, hogy nem-e jött el az ideje, hogy a KISZ27' helyett az Ifjú Gárda mozgalmat ez a testület vállalja fel. Én a KISZ-t nem tartom politikailag alkalmasnak erre, mert az Ifjú Gárda178 mozgalomban ők 277 A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957 márciusában alakult meg az 1956-os forradalom alatt megszüntetett DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) utódjaként. A közvetlen pártirányítás alatt álló ifjúsági szervezet eleinte a legöntudatosabb kommunista fiatalok élcsapatának szánták, később - a korábbi minta alapján - a vélemény az volt, hogy az ifjúságnak egy jól kézben tartható szervezete legyen. Tagsága az 1980-as években megközelítette az egymillió főt. A KISZ 1989. április 21-23-a között tartott XII. kongresszusán befejezte működését, és ugyanekkor Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) néven alakult újjá. Takács Róbert: Mindenki a KISZ tagja volt? In: Kérdések és válaszok a Kádár-korról. Szerk. Takács Róbert. Budapest, Napvilág, 2013, 159-162; Gergely Ferenc: KISZ. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története, 1957-1989. Budapest, Holnap, 2008. 278 Az Ifjú Gárda a KISZ saját„munkásőrsége" volt, amelynek feladata eredetilega KISZ rendezvényeinek a biztosítása volt. A katonai felépítésű - rajokba, szakaszokba, századokba és zászlóaljakba tagozódó, egyenruhát viselő - szervezet legfelsőbb irányítását hivatásos 305
