Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)

Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31

Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése korábban - bár nem tudom, hogy most hogy alakul a politikai folyamatok sorában - olyan funkciókat is beépítettek, amelyen képzési meg egyéb tevékenység, és nem gondolom, hogy ez a KISZ-nek lenne a dolga. Ezt végig kéne gondolni, az ifjúságban mindig nagy érdeklődés volt az ilyen kérdések iránt. Monopol helyzetben van az MHSZ,27 ezt nem kellene megszüntetni, de ebben az irányban esetleg végig kéne gondolni, nincs-e itt tevékenység. Nehogy félreértés essék, nem a leventéket akarom visszahozni, én csak azt akarom mondani, hogy itt is lehetne valamilyen szellemi befolyást gyako­rolni a fiatalok azon részére, amely érdeklődik ez iránt. Itt szeretném azt is elmondani - meggyőződésem, hogy a KB-n ezt fel kell vetni, mert ez egy lényeges kérdés -, MDF-tagok, FIDESZ-tagok, bárkiknek lehetőséget kell adni, hogy a testületben ha bent akarnak lenni, adjunk lehetőséget, mert a követelmény nem az hogy MSZMP-tag legyen, vagy párton kívüli, hanem a követelmény az, hogy büntetett előéletű nem lehet, tehát büntetlennek kell lenni, 18 évet be kell tölteni, és az alkotmányt el kell fogadnia. Tehát ha ezt a három elvet tartom, azt, hogy FIDESZ-tag vagy MDF-tag, ez nem lehet kizáró ok. Ez azzal is jár - szeretném hozzátenni -, hogy a testületen belül a politikai viták meg fognak élénkülni. Én ezt pedig nemhogy veszélynek nem látom, hanem kimondottan kívánatosnak tartanám. Mert ismét egy politizáló fórum, és ez nem ugyanaz, mint amit a hadseregre mondtunk, hogy ne legyen a napi politikai vitáknak a fóruma. Mert ez két különböző dolog. Tudniillik a Munkásőrségben, ha jól tudom, ma is van olyan szerve­zeti elem, amely kimondottan a politizálás lehetőségét biztosítja. Tehát ezt kellene erre - megítélésem szerint - a Munkásőrség címén, de nem a Munkásőrséghez kapcsolódva szeretném felvetni a bizottságnak, kérem, hogy döntsünk ebben. Hogy nem-e jött el az ideje annak, hogy kezdemé­nyezzük a Központi Bizottságnál, a párt rendező gárdájának a létrehívását. katonatisztekre bízták. Részt vettek honvédelmi kiképzésen, politikai foglalkozásokon, de leginkább azon őrködtek, hogy a KISZ koncertjein ne okozzanak rendbontást a mindenféle „huligánok". Uo. 161. 279 Magyar Honvédelmi Szövetség. Az MHSZ jogelőd szervezetei 1948-ban kezdték meg működésüket, melyeket 1967-ben, egy kormány által határozatban eszközölt átalakítás révén szerveztek és neveztek át Magyar Honvédelmi Szövetséggé, mely 1990-ig működött. A politikai propaganda tevékenységtől sem mentes, klubok összességéből álló szövetség fő feladata sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, általános és szakmai honvé­delmi oktatás, sportági szervezetek, illetve gépjárművezető-képző iskolák működtetése volt. Az 1976. évi honvédelemről szóló I. törvény kötelezővé tette a fiataloknak a honvé­delmi nevelésben való részvételt, így - az adott évtől, különböző szervezeti átalakításoktól függően - kb. 3-5000 klub működött az országban, melyek kb. két-háromszázezer tagot számláltak. Bővebben lásd Kun Szabó István: Honvédelmi nevelés történelmi távlatokban. 306 Hadtudományi Szemle, 2018/3, 254-258. Hatalmi grémium

Next

/
Oldalképek
Tartalom