Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése vagy fórum. Azért is fontosnak tartom megjegyezni, mert az anyagnak a 6. oldalán van egy olyan kitétel, hogy a munkásőrök baráti köre 72 ez nem támasztja alá, én csak részben osztom ezt a véleményt, mert a munkásőr baráti köre sajnos problémákat is okoz a belpolitikai életben, éppen azért, mert olyan politikai megnyilatkozásokat tesznek, amelyek zavarokat keltenek. Király Zoltán a parlamentben - az újpestiek baráti köre meg hasonló, meg a szentesi cirkusz (Sanyikám, '4 de ez szentesi cirkusz meg más, tudom, hadd mondjam végig) tudom, hogy ez nem jellemző, de azért azt tisztázzuk, hogy az baráti köröknek [...] hogy támogatják a munkásőrséget azzal, én teljesen egyetértek, de politizáló eszköznek meg vannak az MSZMP és más fórumok. Én azt hangsúlyoznám első kérdésként, tehát hogy érvekkel vitatkozzunk, mivel belpolitikai témáról van szó. A másik, én teljesen egyetértek a Szűrös elvtárssal azzal, hogy a Kárpáti elvtárssal is abban, hogy új helyzet van bizonyos mértékig, és a belpolitikát a fegyveres testületekkel, szervezetekkel van összefüggésben. És ez miért fontos? Azért fontos, mert szerintem, ha változtatást kell eszközölni, abból kellene kiindulni, hogy a munkásőrség az állampolgárok önkéntes szervezete. Amely állampolgárok - ha erről van szó -, akkor mindenképpen szükséges lenne megnézni, hogy hogyan lehetne ezt az Alkotmányba beilleszteni, és ebből következik a többi is. Az egyik az, hogy meg kell nézni, hogy milyen új szervezeti formája, pontosabban alárendeltsége legyen tehát az alkotmányosság mellett. Nem tudom, hogy az járható út-e, hogy testülethez tartozzon a munkásőrség, úgy tudom, hogy a hadsereg is a kormány elnökéhez tartozik. Lehet ez Köztársaság elnöke vagy Minisztertanács Hatalmi grémium 272 A Munkásőr Baráti Körök 1980-as évek végén alakultak, egyrészt olyan céllal, hogy a lakosságot megismertessék a munkásőrök tevékenységével (válaszul a testületet ért támadásokra), másrészt biznyos politikai mozgalomként akarták segíteni az MSZMP reformpolitikáját. 1989 márciusában kb. 120 ilyen baráti kör működött az országban, kb. 30 000 taggal, de számuk folyamatosan bővült. A Munkásőrség felszámolása után ezen baráti körök egy része megmaradt kapcsolattartás, illetve hagyományőrzés céljából. Bővebben lásd Kiss i. m. 2017, példa egy kör megalakulására: Munkásőr Baráti Kör - Szeged és környéke. Munkásőr, 1989/1,9. 273 Király Zoltán 1989 év elején javasolta a Munkásőrségfeloszlatását a gazdasági válság enyhítésére. Az ötletet ellenségesen fogadták. A helyi Munkásőrök Baráti Köre február elején alakult meg, aminek ülésén többek között a Csongrád megyei bizottsági tag reformerei, Király Zoltán, Keserű Imre és Pozsgay Imre felakasztását említette az egyik résztvevő. Az ügy később kölcsönös pereskedéssé fajult. Lásd Morgásból mennydörgés? Csongrád megyei hírlap, 1989. 03. 25., 3; Mi a jogi alapja a Munkásőrségnek? Népszabadság, 1989. 01. 18., 4; Mitől fél Keserű Imre? Magyar Nemzet, 1989. 03. 17., 6; Keserű Imre kesernyés története. Mai Nap, 1989. 03. 22., 4; Király Zoltán is perel? Magyar Nemzet, 1989. 03. 24., 10; Munkásőr, 1989. február, március, április, május, június havi számai. 294 274 Értsd Borbély Sándor.
