Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése elnökéhez, mint ahogy lent a helyi szerveknél pedig a helyi tanácsok elnökeihez. Ha azt viszem végig, hogy állampolgárok szervezete is alkotmányos szervezet és nem a pártnak az önkéntes szervezete. Különösen, ha figyelembe veszem, hogy a mi pártunk a kormányzó párt [...] A másik, hogy én teljesen egyetértek annak a megfontolásával, amit a Horváth elvtárs kifejtett, gondolkodni kellene ebből az kiindulva a névváltozás szükségességén. A munkásőrség nem biztos, hogy ezt ma kifejezi, hiszen összetétele sem elsősorban az - ezt ti az anyagotokban is bemutatjátok -, pejoratív ugyan a Nemzetőrség, ezen kellene gondolkozni. Ide tartozik az is, hogy mindenképpen meg kell nézni a költségvetését is ennek megfelelően, vagyoni helyzetével összefüggő kérdéseket. Meg kellene nézni mindenképpen, - példa, ami új forma, hogy ha jól tudom már több megyében már a gyár igazgatói megkeresték, tárgyaltak a munkásőrséggel, akár üzembiztonsági feladatok ellátása is, és ez belefér a közrendbe. Ezekre gondolok. Harmadik. Javasolni szeretném, hogy erről az ülésről adjunk ki egy közleményt, éppen azért mert belpolitikai témáról van szó. De mivel mi nem hozhatunk olyan döntést, ami kötelező érvényű lenne, nem hozhatunk a Központi Bizottság helyett döntést, azt javasolom, hogy azt fogalmazzuk mega közleményben, hogy a bizottság ezt a témát megvitatta. A bizottság értékelte a munkásőrség eddigi tevékenységét, és a további fejlesztésében korszerűsítésével összefüggő elgondolásait, javaslatait a Központi Bizottság elé terjeszti. Ha ezzel így egyet tudnánk érteni, körülbelül erre gondolok tartalmát illetően. Tehát megjelöljük, hogy erről beszéltünk, ebben álltunk ki, s ezt terjesszük a Központi Bizottság elé. Köszönöm. Dósa István: Én a Kárpáti elvtárs hozzászólásához csatlakoznék. De előbb mindenféleképpen jelenteni szeretném azt, hogy a jelentés is és a valóság is azt tükrözi, azt tartalmazza, hogya munkásőrség és személyi állománya nagyon már határozott, erős, és fegyveres politikai erőt képvisel, és azt hiszem, hogy ide vezethetők vissza azok a politikai célzatú tárgyalások, amelyek napjainkban megjelennek. Érzékeljük és vallom is azt, hogy a reform nem kerülheti el a munkásőrséget sem. Éppen ezért feladatainkat, szervezeteinket, működésünket úgy kell igazítani a jelenlegi viszonyokhoz, hogy az értékeinket, a politikai fegyveres és közösségi értékeinket ne adjuk fel. A feladatainkat és működésünket pedig úgy célszerű meghatározni, kialakítani, hogy arányban legyen a költségvetési fedezet felhasználása atársadalmi hasznosságunkkal. Én úgy ítélem meg, hogya munkásőrségnek 295
