Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése a kérdésnek a felvetődése és ez kétségtelen. És a lényeget abban látom, hogy a Munkásőrséget is be kell illeszteni az alkotmányos rendbe. Tudniillik azért feszegetik részben nem csak, hogy rosszindulatúan feszegetik, hanem azért is feszegetik ezt a kérdést, mert azért voltak bizonyos történelmi tapasztalatok a fegyveres erők vezetését illetően. Ugye, azt most már tudjuk, hogy a Szovjetunióban, előállhatott egy olyan helyzet, hogy mondjuk négy ember döntött arról, hogy a szovjet hadsereget bevessék és bevonuljanak Afganisztánba.257 Ez nem egyeztethető össze egy alkotmányos renddel. És hát issza is a levét a Szovjetunió. Ez a szovjet példa. Ami a magyar néphadsereget illeti, ugye, a '68-as bevonulás Csehszlovákiába, mondjuk, vitatható, enyhén szólva, a döntésnek a mechanizmusa. De hát ez a történelem, és nyilvánvaló, hogy azért van ilyen jellege is a dolognak, hogy kérem szépen, fokozatosan mindent az alkotmányos rend és a jogállamiság szellemében kell fokozatosan elrendezni. Ez az egyik dolog, a másik pedig, hogy valóban a magyar Munkásőrségnek is voltak bizonyos tisztázatlan körülményei, amiről vita is folyt. Ugye, már Horváth elvtárs említette a bécsi tárgyalásokat, ugye ott úgy kezelték, mint a magyar fegyveres erők részét. Ugye a létszámkérdésben. Aztán valljuk be őszintén - Korom elvtárs pedig a külsőségekről beszélt -, hogy itt is volt azért katonásdi. Ugye, emlékszem rá, hogy Kádár elvtárs többször szóvá tette, hogy amikor ilyen ünnepség volt, az elnökség tele volt tábornokokkal. A szovjet tábornokoktól kezdve a magyar tábornokokig, ugye, külsőségekben ez azért a társadalomban kiváltott bizonyos visszhangot, hogy hát azért, hogy is vagyunk mi a Munkásőrséggel. Most pedig ugye, az a kérdés merül föl, hogy helyes-e, hogy a Munkásőrség a párt hadserege, vagy nem a párt hadserege. Tudjuk, hogy nem az, de hát azért a közvéleményben ez így is felmerült. Tehát nyilvánvaló, hogy itt vannak azért olyan racionális elemek és körülmények, amelyek miatt célszerű áttekinteni, és én üdvözlöm is ezt a dolgot. Mert ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a néphadsereg is a népé. Ugye, hát benne van a nevében is. Ezért is fontos például a viszonya a néphadsereghez, meg egyáltalán a politikai intézményrendszerben 257 A belső hatalmi harcok hatására 1979 decemberében a Brezsnyev-doktrína jegyében bevonultak a szovjet fegyveres erők Afganisztánba, amit egy 10 évig elhúzódó háború követett. Több tekintetben is hasonlított az amerikai haderő vietnami szerepvállalására, végül a szovjet haderő 1989-re kivonult az országból. Lásd 20. századi egyetemes történet. II. Európán kívüli országok. Szerk. Németh István. Osiris, Budapest, 2006, 288-289, illetve Világpolitikai Lexikon, i. m. 2005, 14-15 és bővebben Afganisztán - 1979-89-99-2009. Konferencia kötet. Előadások és tanulmányok az afganisztáni események hármas évfordulója alkalmából. Szerk. Dávid Ferenc - Kolontári Attila - Lengyel Gábor. Pécs, Modern 284 Oroszországi és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport, 2010. Hatalmi grémium
