Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés háttéranyagai, dokumentumok - A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete és feladatai
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése őszinte, kritikus véleménycserét, a vitát. Elsősorban magyar és szovjet kezdeményezésre került napirendre a KGST átfogó reformja. A reformkoncepciókban a tagállamok között viszont jelentős eltérések tapasztalhatók az integrációs folyamat olyan lényegi kérdéseiben, mint: közös valuta; árrendszer; tervezés, egységes piac; beruházás. Komoly nehézséget jelent a közös elképzelések megfogalmazásában az egyes országok eltérő gazdasági-politikai gyakorlata, a reformok szükségességében tapasztalható különbségek. A reform-feladatok napirendre tűzésében játszott kezdeményező szerepünk ugyanakkor nem jelenti azt, hogy akár hazánk is felkészült lenne az egységes KGST-piac megteremtésére. A Varsói Szerződéshez tartozó tagállamok polarizálódása folytán szükséges, hogy különös figyelmet fordítsunk a leginkább reform orientált országokhoz (Szovjetunió, Lengyelország és részben Csehszlovákia) fűződő sokoldalú kapcsolataink erősítésére. Ezekkel az államokkal szélesíteni kell a konzultációk rendszerét, keresni kell a közös fellépés lehetőségét a szövetségi rendszeren belül. Más szövetséges tagállamok viszonylatában az államok közötti kapcsolatok demokratikus alapelveinek maximális tiszteletben tartásával keressük az együttműködés erősítésének lehetőségét, s kerülni kell a felesleges összeütközéseket. Fel kell viszont vetni a kapcsolatainkat terhelő súlyos problémákat. A felmerülő, az egész szövetséget érintő kérdésekben következetesen képviseljük álláspontunkat. A Romániával megromlott kapcsolataink belátható időn belüli javulására nem lehet reálisan számítani. Kétoldalú erőfeszítéseink nem vezettek eredményre, jelenleg a román fél a problémák megvitatásától is elzárkózik. Szövetségi rendszerünkben nem kapunk támogatást a kétoldalú viszony normalizálásához. Szükséges, hogy érdekeink és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak védelmében fellépjünk a nemzetközi fórumokon, az ENSZ-ben és szakosított szerveiben, az EBEÉ folyamat 3 keretei között, valamint a nyugat-európai multilaterális szervezetekben. Románia - és egyes más szocialista országok - gyakorlatától való elhatárolódásunk a szocializmus kompromittálódása ellen is hat. 233 Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (az 1994-es budapesti csúcsértekezlet óta EBESZ, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet). 1975-ben a helsinki csúcstalálkozó keretén belül alapították, három fő kosárral (területtel): politikai és katonai biztonság; az államközi gazdasági, környezetvédelmi és technológiai területek; humanitárius, emberi jogi, kulturális és oktatási területek. Később a harmadik kosár területei az 1980-as évek második felében segítették a keleti blokk ellenzékeit a rendszerváltásokban. Lásd Herencsár Lajos - Schottner Krisztina - Vasali Zoltán: Bevezetés a nemzetközi intézmények és szervezetek világába. Budapest, L'Harmattan-Zsigmond Király Főiskola, 2006, 109-112. 241
