Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés háttéranyagai, dokumentumok - A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete és feladatai
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése 2. A fejlett tőkés országokkal a folyamatos politikai-gazdasági érintkezés fenntartására és új területekre való kiterjesztésére kell törekednünk. Fontos feladat, hogy megteremtsük az ehhez elengedhetetlen hazai intellektuális bázist. Figyelmet kell fordítani az egyes tőkés országok, valamint integrációs szervezetekkel való információ-csere bővítésére, a Nyugaton végbemenő gazdasági-társadalmi folyamatok célirányos elemzésére. A fejlett tőkés országokkal fenntartott kapcsolatainkat alapvetően meghatározza az a tény, hogy gazdasági kibontakozási erőfeszítéseinkhez jóformán csak az egyedüli reális erőforrás bevonási lehetőséget jelentik. Az erőforrás-bevonás ésszerű útja elsősorban nem az újabb hitelek felvétele, hanem a működő-tőke magyarországi letelepítése, új modern kooperációs formák meghonosítása a fejlesztésre szánt hazai ágazatokban. A kibontakozási programunk megvalósításához szükséges gazdasági-pénzügyi háttér biztosításában hazánk földrajzi, történelmi és más hagyományainál fogva főként az európai térség fejlett tőkés államai jöhetnek szóba. Adottságaink folytán nemzetközi tevékenységünket is e régióban tudjuk a legkedvezőbb feltételek között kifejteni. Ezen országokkal kell megkísérelni a fejlett piaci és kooperációs kapcsolatok, kiterjedt politikai érintkezés kialakítását. Ez a záloga annak, hogy megteremtsük a Nyugat-Európát jellemző gazdasági és technológiai szinthez, politikai kulturáltságához való felzárkózás lehetőségét. Hazánk számára kikerülhetetlen feladat az Európai Közösség 1992-es egységesülési törekvéseihez való alkalmazkodás. Kétségtelen, hogy a nyugat-európai gazdaságpolitikai integráció fejlődése szerves folyamat, amely nem irányul specifikusan a szocialista országok ellen. Ennek ellenére a folyamatból kimaradó országok számára olyan hátrányos helyzetet teremthet, amely hazánk esetében nem vállalható a perifériára való sodródás veszélye nélkül. Meg kell teremteni a gazdasági-társadalmi, politikai lehetőségeinknek megfelelő kapcsolódási formákat. Az Európai Közösségek, mint szervezet lehetséges partnernek tekinti a szocialista országokat, így hazánkat is. Az EGK-hoz való közeledés feltétele az adott ország megfelelő alkalmazkodási képessége. E téren helyzetünk változatlanul nehéz, mert rendkívül csekély gazdaságunk piacképessége és illeszkedési készsége. A kialakult kép ugyanakkor ellentmondásos is: jelenleg az Európai Közösség hazánk irányában kinyilvánított foga dó készsége nagyobb, mint amivel élni tudunk. Megnövekedett mozgásterünk jórészt a külpolitika, s nem a gazdaság teljesítményén alapszik. Illuzórikus elképzelés belátható időn belül az EGK-hoz való csatlakozásunk, vagy akár 242 a társult tagság. Erőfeszítéseinket arra kell koncentrálnunk, hogy a nemrég Hatalmi grémium
