Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)

Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához

Történeti és módszertani bevezető...

akár erőszakos eszközökkel történő megtartásának biztosítása érdekében hozták létre.13

Álláspontunk szerint mindezen megközelítések bizonyos értelemben helytállóak és logikusak. A bizottság tevékenységében azonban meghatározó az elvi-politikai álláspontok és irányvonalak sajátos kialakítása. A miniszteri önállóság, ezáltal a kormány politikai önállóságának kérdése nem választható el a fegyveres testületek, a szolgálatok, az ország nemzetközi kapcsolatainak ügyétől. A kötelezően képviselendő politikai álláspontok kialakításában személy szerint a miniszterek is részt vettek, mint a párt vezető testületének tagjai.

13 Lásd erről Tőkés Rudolf: A kialkudott forradalom. Gazdasági reform, társadalmi átalakulás és politikai hatalomutódlás, 1957-1990. Budapest, Kossuth, 1998, 295-309, illetve Uő: A harmadik magyar köztársaság születése. Emberek, ideológiák, intézmények. Budapest, L'Harmattan, 2015.

121 MNL OL M-KS 288. f. 62/1. ő. e17.

Fontos rámutatni, hogy az 1988. november 22-ei KB-határozattal nem mondták ki, hogy a pártirányítást teljesen megszüntetnék. Ennek alapján a közvetett irányításról nem mondtak le. (Ezt napjaink politikai rendszereiben sem engedhetik meg maguknak a kormányon lévő politikai pártok, azonban számukra ezt az alkotmányos jogrend, a parlamentáris keretek, a demokratikus szabályozók teszik lehetővé.) A határozat azt a gyakorlatot számolta fel, amelyben a központi apparátus közvetlenül irányíthatja állami szerveket. Mindezzel együtt azonban Grósz Károly pontosan fogalmazott, amikor az NJKB első ülésén e változás érdemi lényegéről beszélt: „Itt nem a szétválasztáson lesz a hangsúly, hanem az együttműködésen lesz a hangsúly, és a szereposztáson lesz a hangsúly, mert ebben a struktúrában a kormányzó vagy uralkodó párt, vagy mi az isten - mindegy, hogy mondom - és a kormány közötti viszonynál nem a különválasztás, hanem az azonosítás és az azonosuláson van a hangsúly tartalmilag, csak munkastílusában kell most korszerűsíteni a különválasztást."

NJKB - VALÓDI HATALMI GRÉMIUM?

Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy az NJKB valóban hatalmi, hatalomtechnikai szempontból is értelmezhető testületként (grémiunként) működött-e, aktora vagy fóruma volt-e a „hatalom birtokosi" szcénán belüli mozgásoknak, véleményünk szerint legalább két szempontból kell e problematikát megközelítenünk. Egyrészt a bizottság személyi összetételének vizsgálata segíthet 17