Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához
Történeti és módszertani bevezető'... bennünket a testületnek akár a formális szervezeti felépítésen, hierarchián túlmutató súlyának megállapításában. Mindemellett annak elemzése is segíthet minket a válaszadásban, hogy milyen kérdések kerültek szőnyegre az NJKB ülésein. Ezen ülések azért is roppant érdekesek, mert ezeken találkozott a személy(iség) és a problematika, s a felszólalók fejtegetései, kiszólásai, alkalmankénti összeszikrázásaik egyrészt szintén segítenek a testület valós jellegének, funkciójának meghatározásában, másrészt pedig fontos adalékot nyújtanak az átalakuló párt- és átalakuló államhatalom, valamint az egyre jobban érzékelhető ellenzéki kezdeményezések dinamikusan változó viszonyrendszerének tanulmányozásához is. 1989 januárjának legnagyobb közérdeklődést és politikai visszhangot kiváltó eseménye Pozsgay Imre 168 órának adott rádióinterjúja volt, amelyben Nagy Imre politikai szerepének megítélésére irányuló válaszában nyilvánosságra hozta az általa vezetett nagybizottság keretében működő történelmi albizottság elemzésének azt a részét, amely az 1956. októberi eseményeket nem értékelte egyértelműen ellenforradalomként. Ezzel a kérdéssel forráskiadvány-sorozatunk Jónás Róbert szerkesztésében készült Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából című kötete foglalkozik.15 Némiképp szimbolikusnak is tekinthető, hogy néhány nappal az interjút követően, 1989. február 3-án került sor az NJKB első ülésére. 15 Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából. Szerk. Jónás Róbert. Budapest, RETÖRKI, 2022. 16 1956. október 23-án részt vett az MDP megbízásából a miskolci egyetemi diáktanácskozáson, ahol a 13 követelésből 11 -et elfogadott (kivéve a Varsói Szerződésből való kilépést és a szovjet csapatok kivonását). Október 24-én a pontokba szedett követelések megjelentek az Északmagyarország hasábjain úgy, hogy Grósz Károly főszerkesztőként szerepelt a lapon (elmondása szerint tudomása nélkül). A forradalom leverése után emiatt „túlzott engedékenység" és az árulás vádja is felmerült vele kapcsolatban, ezért kellett tisztáznia magát a hatalom előtt. Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban (1987-18 1989). Budapest, RETÖRKI, 2021, 56-57. A bizottság tagjai Grósz Károly, Horn Gyula, Fejti György, Korom Mihály, Horváth István, Kárpáti Ferenc, Várkonyi Péter, Kótai Géza, Szűrös Mátyás, Fockjenő és Borbély Sándor voltak. Grósz Károlyt addigi életútja tette Kádár lehetséges utódjelöltjévé. Nagyon fiatal korától részt vett, szerepet vállalt a kommunista mozgalomban, amelynek egyenes folytatása volt a párthoz történő csatlakozás. Pályája különböző állomásain szerzett széles körű tapasztalatai közül fontosnak tartjuk kiemelni a katonai alapokat, majd az agitációs tevékenységet. 1956-os tevékenysége miatt azonban csak hosszadalmas vizsgálatot követően tudta tisztázni magát,16 ez a tapasztalat félté- Hatalmi grémium
