Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához
Történeti és módszertani bevezető'... KÉTARCÚ VÁLTOZTATÁSI KÍSÉRLET Azonban ugyanezen határozat rendelkezett többek között a KB által választottállandó bizottságok, köztük a Nemzetközijogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság (NJKB) létrehozásáról, amelynek elnöke a főtitkár, tagjai többek között a külügy-, a belügy- és a honvédelmi miniszter voltak. Ezen intézkedések pedig - ahogy alább kifejtjük - a fenti idézet szellemiségével nehezen tűnnek rokoníthatónak. Az NJKB 1989. február 3-án pénteken, a Pozsgay Imre által a 168 órában tett bejelentést követő héten tartotta meg első ülését. Grósz Károly tehát az ülés előtti hétvégén érkezett haza Davosból, túlesett a „népfelkeléses nyilatkozat" okán alapos okkal összehívott január 31-i, keddi, rendkívüli PB ülésen. Egy ilyen zaklatott és politikai feszültségekkel terhes héten kezdeni a testület munkáját meglepő, talán csak az első ülésen elhangzó félmondat magyarázza meg, mely szerint jelentős késlekedéssel kezdtek hozzá az érdemi munkának azzal, hogy végre összeültek. A zaklatott hét ellenére az NJKB első ülésének fontos feladatai voltak, hiszen egy újonnan összeállt, különleges megbízatású testületről volt szó. Nem a létrehozó vagy a testületet „kiküldő" KB által meghatározott működési rend alapján, hanem az NJKB saját maga által az első ülésen megalkotott, kialakított keretek között kezdte meg munkáját. Amint az meglátásunk szerint az ülések anyagaiból szemléletes módon kiderül, a formális-hivatalos lehetőségeiken messze túlnyújtózkodott a grémium, hiszen nemcsak a párt, hanem „az ország ügyeit" értelmezték közösen, a nyilvánosságot kizárva felhatalmazásuk terepeként. A jelenlegi kutatások azt sugallják, hogy bár léteztek elképzelések 1989 második felére vonatkozóan az NJKB további működése vonatkozásában, az MSZMP legfelsőbb hatalmi színtereiben bekövetkező változások a testületet elnöklő főtitkár szerepében, súlyában komoly korlátokat jelentettek. Ezzel együtt a belpolitikai helyzet, a demokratikus irányba módosuló kormányzati struktúra átvette a testület által gondozott, vagy gondozni kívánt kérdéseket. Az átfogó intézkedéseknek a párt- és nem pártterületek szervezeti szétkapcsolódását kellett volna eredményezniük. Bár nem állítjuk, hogy erre nem került sor, mindenesetre a létrejövő állandó KB-bizottság személyi összetétele a határozatot követő több mint fél évben nem támasztja alá kielégítően a nevesített három terület közvetlen pártirányításának 7 A vonatkozó szakirodalom a bizottság elnevezését NJKPB-ként rövidíti, mi az eredeti doku- 14 mentumok alapján az NJKB rövidítést alkalmazzuk. Hatalmi grémium
