Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához
Történeti és módszertani bevezető... megszűnését. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy a közvetett pártirányítás technikáira, a befolyásolásra, elvi orientációra, együttműködésre és információcserére - többek között az érintett területek miniszterei és KB-titkárai szoros együttműködésének elősegítésére létrehozott, a párt főtitkára által vezetett NJKB tevékenységének vizsgálatával - nagyobb figyelmet kell fordítanunk. A bizottsággal kapcsolatban az első és legfontosabb kérdés, hogy hogyan kell, illetve hogyan lehet értelmezni a testület szerepét. Álláspontunk szerint az MSZMP KB Nemzetközi,Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága amellett, hogy az átalakuló hatalmi szerkezetet tekintve a biztonságpolitikai területek stratégiai koordinációs bizottságaként működött a párt és a kormány között, voltaképpen a formális pártirányítás korábbi csatornái, mechanizmusai, módszerei átalakulásának, megszűnésének idején a párt irányelvei érvényre juttatásának intézményes biztosítékaként funkcionált. 1989 nyarán a fenti konstrukcióban történő együttműködés azonban a pártvezetésben és a közjogi viszonyok tekintetében bekövetkező változások, a kormány - alátámaszthatóan előre eltervezett - egyre kézzelfoghatóbb politikai önállósága okán feltételezhetően megszűnt.1 Mértékadó történészi vélemények szerint az 1945 és 1989 közötti hatalmi struktúrát még nem sikerült kellő alapossággal feltárni ahhoz, hogy megértsük a rendszer mechanizmusainak működését, a komoly és átfogó elemző munka kezdeti szakaszában tartunk. A késő pártállami időszak azonos szempontú vizsgálatát különösen megnehezíti az a további körülmény, hogy a rendszer egy rekonstrukciós (atipikus) szakaszban volt, amely működésében eltért a konszolidált időszaktól. Az 1988-89-ben érvényben lévő döntéshozatali mechanizmus nem rekonstruálható kizárólag a formális struktúrákban hozott döntések lekövetésével, a folyamatokban közreműködő személyek interakcióinak feltárása, a személyközi kapcsolatok politikai folyamatok tükrében való értelmezése pedig nagy kihívást jelent. A pártállam átalakítása rendkívül összetett folyamat volt, lévén a kommunista párt szinte mindenre kiterjedő irányító szerepe biztosításának szervezeti és jogi feltételei voltak. A biztonságpolitika által érintett területek ebben a sajátos és rendkívül dinamikus politikai folyamban tehát elsősorban a klasszikus (kormányzati) 8 Az NJKB 1989 második félévére tervezett témaköreinek gondozása, kidolgozása, a körülmények feltárása, valamint azok esetleges megtárgyalása az eddig feltárásra és rendelkezésre álló adatok alapján ezidáig nem realizálódhatott. 15