Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Pillanatképek a határon túli magyarság életéből
185185 Pillanatképek a határon túli magyarság életéből München, 1988. június 29. Nemzetközi sajtószemle A hétfői nem hivatalos, de nem is tiltott budapesti tüntetéssel187 részletesen foglalkozik a nyugatnémet Süddeutsche Zeitung . 188 Ceauşescut népirtással vádolják című írásában kiemeli a tüntetésen felolvasott memorandumot. A memorandum, amelyet Csurka István író fogalmazott, és Bubik István színész olvasott fel, Ceauşescu tervét ahhoz a népirtáshoz hason lította, amelyet Hitler követett el a II. világháború alatt a zsidóság ellen. Kereken 50 évvel Hitler után egy másik bűnös népgyilkosság kezdődik – figyelmeztet a memorandum, és kinyilvánítja a sorsközösséget az erdélyi magyar kisebbséggel, majd 1956-ra utalva így folytatja: az a tény, hogy itt vagyunk, győzelem, de ugyanakkor tragédia is. A Szovjetunióban végbe menő változásokra utalva pedig megállapítja: ez a nyár fordulópont. Miközben a határainkon túli magyarságot halálos veszély fenyegeti, a határokon belüli magyarság reménysugarat lát. A tüntetők hatalmas tapssal fogadták a memorandum azon szavait is: demokráciát akarunk, nemcsak az Erdélyben élő magyarok számára, hanem a magunk számára is. A nyugatnémet tudósító felsorolja a tüntetés feliratainak szövegét. Közölük néhány így hangzott: „SOS Erdély!”, „Diktátorok nélküli Európát!”, „Adolf Ceauşescu”. A rádió 1972-ig költségvetési támogatást kapott a CIA-től, ebben az időszakban erősebb volt az amerikai kormány befolyása, később a nemzeti szerkesztőségek szabadabban irányíthatták az adást. Természetesen az USA hidegháborús céljait is szolgálta, de nem tekinthető propagandaadónak, a keleti blokkban hiánypótló médiumnak számított. A szocialista országok, így Magyarország is mindent megtett a rádió hallgatottságának csökkentése érdekében: egyfelől zavarták az adásokat, másfelől büntetőjogi-adminisztratív eszközökkel (a népi demokratikus államrend elleni izgatással vádolhatták, aki a rádiót hallgatta). A magyar osztály munkatársai voltak többek között: Borbándi Gyula, Cseke László (Ekecs Géza), Drábik János, Hanák Tibor, Juhász László, Lovas István, Mikes Imre (Gallicus), Tormay Gábor. A rádió munkájába olykor – nem kis eredményt elérve – sikerült ügynököket is beépíteni. 187 Az 1988. június 27-ei, budapesti Hősök terén és a román nagykövetség előtt megrendezett tömegtüntetés az erdélyi falurombolás ellen, ismertebb nevén Erdély-tüntetés. 188 Müncheni székhelyű baloldali– liberális német napilap, az egyik legnagyobb példányszámú újság Németországban (1990 körül közel 400 000 példányban jelent meg). Az első újság volt, ami a második világháború után – 1945-ben – megkapta az engedélyt a megszálló amerikaiaktól a megjelenésre. 1965-től saját külföldi tudósítói hálózatot alakítottak ki, később csak nekik dolgozó tudósítókat foglalkoztattak.
