Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Nemzeti Kerekasztal
126 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 126 FORRÁSOK 126 SZDSZ és a Fidesz” – azok politikai propagandát folytattak – vélte az államminiszter. „Megdöbbent, hogy most álltak csak elő a népszavazásra vonatkozó javaslatukkal. Ki volt hát itt becsapva?”113 – kérdezte, s Pozsgay Imre válaszolt is saját magának: szerinte a nép. Kövér László (Fidesz) visszautasította Pozsgay Imre megjegyzését, ami szerint a Fidesz sértette volna meg a népet. Az államminiszter erre reflektálva utalt arra, hogy a jegyzőkönyvek tanúsága szerint ezt a vádat a Fidesz használta először az MSZMP-vel szemben. A záródokumentum ünnepélyes ceremóniája előtt még egyszer Antall József (MDF) kért szót, mint mondta, nem kívánja a vitát folytatni. Szerinte a köztársasági elnöki hatalom a leendő új alkotmány értelmében nem félelmekre okot adó intézmény. „Az EKA pedig továbbra is együtt marad és együtt dolgozik”114 ... – ígérte. Erdélyi – Stépán – Lovas Magyar Hírlap, 1989. 09. 19.,1, 6. 32. Az SZDSZ és a Fidesz nem állt fel a tárgyalóasztaltól 1989. szeptember 19. Az Ellenzéki Kerekasztal nem bomlott fel azzal, hogy a háromoldalú tárgyalások hétfői plenáris ülésén az SZDSZ és a Fidesz – fenntartásait hangoztatva – nem írta alá a megállapodást – hangsúlyozta Pető Iván, az SZDSZ tárgyalódelegációjának tagja azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyet 113 Tölgyessy Péter a megállapodás elfogadása napján a plenáris ülésen jelentette be, hogy az SZDSZ nem írja alá az egyeztetéseket lezáró dokumentumot. 114 1989. szeptember 18-át követő időszak egy újabb szakaszát jelentette az Ellenzéki Kerekasztal működésének. Az ellenzéki szervezeteknek az egyútműködési szándékai, illetve lehetőségei ugyanis beszűkültek. Már 1989. november közepén több párt, illetve szervezet nyilatkozatot bocsátott ki, miszerint: „Az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal betöltötte eddigi szerepét, további fenntartása már akadályozná a társadalmi közmegegyezést.” (Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, illetve a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége). Álláspontjuk szerint országot érintő kérdésekben a tárgyalóasztal egyik oldalán a kormány, a másikon pedig csak azok a szervezetek foglalhassanak helyet, amelyek már jelenleg is pártként működnek, illetve a megadott határidőn belül párttá alakulásukat bejegyeztetik.
