Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 3. Jegyzőkönyv a történelmi albizottság 1989. január 27-i üléséről (1989. január 27.) Berend T. Iván által a történelmi albizottság munkája nyomán összeállított tanulmány részletes vitája és a népfelkelés formulájának elfogadása
92 Ellenforradalomból népfelkelés Források értelemben ennek az adósságnak a törlesztését jelentik, és az efelé vezető politikai törekvéseket is így foghatjuk fel a párton belül� A 49� oldalon azt mondod, alapjában egységes korszakot formál a kádárizmus� Ennek bizonyos értelemben ellentmond az, hogy végül is csak a hatvanas évek elejétől keletkezett, mert akkor tudott igazán politikailag is megerősödni, és akkor tudta kibontakoztatni a sajátos tartalmát� Az 51� oldalon választ adsz arra, hogy ezt a változatlan politikai kereteken belül értelmezed, de szerintem ott helyben kell megfogalmazni, ahol ezt fölveted� A 69� oldalon van egy apróság, azt hiszem, ott valami elírás van, és azért teszem csak szóvá, nehogy véletlenül úgy maradjon� Kb� alulról a 10� sorban azt írod, hogy „Ez nem ítélhető látszólagos kapcsolatnak semmiképp, se valamiféle szubjektív személyi politikának, hiszen a demokratikus és önszerveződéses úton, lehetett úgyszólván a poszt-sztálini keretek ellenében a nyitás e fokát elérni�” Azt hiszem, arról van szó, hogy a demokratikus önszerveződés hiányában lehetett – ugye erről van szó? – mégis valamit elérni� Köszönöm, én egyelőre befejeztem� Ormos Mária: Azt hiszem, tulajdonképpen nem meglepő, hogy ha a munkabizottság tagjaként azt mondom, hogy ennek a papírnak a konstrukciójával és alap [ ...] teljesen egyetértek � Ami az ’56 előtti kérdéseket illeti, ott az én két megjegyzésemet ketten elmondták, az egyik Balogh Sándor volt, aki annak a külpolitikai impliká cióit hiányolta, másik Bayer József, aki az intézményrendszernek politoló giai leírását hiányolta� Valóban úgy érzem, hogy itt ennek az eseménytörténete teljesen megállja a helyét, és semmilyen kritikát, komoly kritikát nem vált ki, ezzel szemben egy bizonyos mértékig akcidentális� Nem mutatja meg azt, hogy mitől ilyen, hogy mitől következhetnek be mindazok, amik a Rákosi-korszaknak a klasszikus idején bekövetkeznek, abból a szempontból tudniillik, hogy hogyan van itt elkorcsosítva a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, tehát tulajdonképpen az államszerkezet és minden, ami hozzá tartozik� [...] szerint valóban nagyon hiányzik ebből a részből� Az első, bevezető részhez – ha ez marad – én gondolkoztam azon, hogy vajon kell-e itt ez az ív Marxtól Gorbacsovig, mondjuk, és azt hiszem, hogy kell� Ha kell és marad, akkor itt azért szeretném, hogyha lenne egy korrekció a Bernstein112 fausti relációban � Ez ugyanis sajnálatos módon 112 Bernstein, Eduard (1850‒1932): német szociáldemokrata politikus, teoretikus �
