Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A pártaktíva
36 Ellenforradalomból népfelkelés – két világ között egyensúlyozva Ellenforradalomból népfelkelés Pozsgay bevezető beszédében rövid tájékoztatást adott a jelenlevőknek a történelmi albizottság munkájáról, elsősorban azt emelve ki, hogy a bizottság tagjai nem fogadnak el előre meghatározott következtetéseket, és tevékenységüket a nyilvánosság rendszeres tájékoztatásával végzik – tehát független, szakmai alapon álló, tudományos értékelés történt� Ezek hangsúlyozásával Pozsgay a bizottság hitelességének erősítése mellett egyszersmind el is húzta az ügyet a pártvezetéstől, megtartva ezzel magának az 1956 átértékelésétől remélt politikai hasznot� Pozsgay beszédében a „Ki bántotta itt a népet?” költői kérdés feltevésével 1956 újraértelmezésének ügyét a Rákosi- és Kádár-rendszer, valamint a szocializmus egészét érintő rendszerkritikus keretbe ágyazta, felvázolva azokat a válságjelenségeket, amelyek még a kádáristák számára is létező és megoldandó problémákként jelentkeztek a mindennapokban� Értelmezésében azok, akik úgy érezték, a történelmi albizottság következtetései vagy Pozsgay szavai miatt sérelem érte őket, valójában a fennálló politikai rendszer hiányosságai és rossz működési mechanizmusai okán előállt válságos helyzet áldozatai� Ezt követően a párt és a nép közötti meglazult kapcsolat okait elemezve a hitelesség visszaszerzése mellett érvelt egy olyan új szövetség kialakításával, amely őszinte párbeszédre, a fájdalmas igazságok feltárására és kimondására épül� Beszédének fontos elemét jelentette a kronstadti matrózlázadás felidézése, amelyet nem csupán érvei alátámasztása, de – más történeti példákkal együtt – valamiféle közös nyelvként is szánt a hallgatóságnak� Pozsgay gyakran alkalmazott beszédeiben és írásaiban történelmi analógiákat, nem volt ez másként a Marczibányi téri pártaktíván sem, amit az összetettebb és árnyaltabb önkifejezést lehetővé tevő egyes kommunikációs eszközökre és módszerekre kevésbé fogékony hozzászólók egyszerűen ködösítésnek, az egyenes válaszadás kikerülésének tartottak� Pozsgay viszont – helyesen – úgy vélte, egy történelmi esemény újraértékelése kapcsán jó retorikai elem lehet egy másik, mindenki által jól ismert történelmi esemény párhuzamként való felemlítése� A matrózlázadás, mint panel visszatérő eleme volt Pozsgay azon beszédeinek és írásainak, amelyeknek témája a szocialista rendszer problémáinak kritikai értelmezése, egyes elemeinek megújítása és fejlesztése, tehát lényegében a reformszemléletű kritika volt� Árnyalatnyi különbséget azért vélhetünk felfedezni e téma korábbi és rendszerváltás kori felemlítései között� A hatvanas években ez a panel Pozsgaynál egyrészt a rendszer továbbfejlesztésének szükségességét, másrészt – konkrétan 1956 kapcsán – a kádári megtorlás
