Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A pártaktíva
37 A pártaktíva jogosságát igyekezett alátámasztani� Egy 1968-as írásában így fogalmazott: „A forradalmi munkás-paraszt kormány az ellenforradalom leverése érdekében elnyomó eszközökhöz is nyúlt, s ebben a helyzetben ez nem hibája, hanem kötelessége volt� Ilyenkor, a demokratikus formák ideiglenes hiánya ellenére, kifejeződik a demokrácia lényege – abban, hogy kié a hatalom� Hibát akkor követtünk volna el, ha formális meggondolásokból ingadozást tanúsítunk, mert ezzel nem segítettük volna elő a problémák megoldását, és szenvedéseknek, hosszan tartó nélkülözéseknek tettük volna ki a népet� [���] Az MSZMP a lenini tapasztalatot hasznosította� Lenin 1921-ben tétovázás nélkül és kemény kézzel vetett véget a kronstadti lázadásnak, de azt sem felejtette el, hogy levonja belőle a szükséges következtetést: azt, hogy elégedetlenség alakult ki a hadikommunizmussal szemben, ezért meg kell gyorsítani az új gazdaságpolitika bevezetését és vele együtt az államszervezet, a társadalmi mechanizmus tökéletesítését� A mi pártunk is sokoldalúan elemezte az ellenforradalom okait 1956� decemberi központi bizottsági ülésén, és az értékelés a jól ismert határozatban jutott kifejezésre� Már abban a helyzetben is kifejeződött azonban az, hogy a párt és munkásosztály, a párt és nép viszonyának rendezésére a szocialista demokrácia állandó fejlesztését tartja a legjobb módszernek�”68 A kronstadti példa említése a pártaktíván elmondott beszédében már más színezetet kapott� Itt a hangsúlyt arra helyezte, hogy bár Leninék elfojtották a felkelést, de igyekeztek legalább tanulni belőle, az esemény viszont a sztálini értelmezésben ellenforradalmi lázadássá vált, aminek figyelmen kívül hagyták a tanulságait� 69 A történelmi példa tehát mintegy két évtized múltán a Kádár-rendszer hamis legitimációjának alátámasztásából annak kritikájává vált� Egy másik történeti példázata az este folyamán Lenin említése volt, aki az Oroszországi Szociáldemokrata (Bolsevik) Munkáspárt (OSZD(b)MP) Központi Bizottságának 1918� február 23-ai ülésén a breszt-litovszki béke kérdésében folyó vita során amellett érvelt, hogy taktikai okokból fogadják el az Oroszország számára előnytelen békeszerződést, mert az ország jelenlegi állapotában nincs abban a helyzetben, hogy katonai megoldásokat alkalmazzon� Az ellenállás melletti érvelés csak „forradalmi frázis”, amivel 68 Pozsgay Imre: A szocialista demokrácia fejlődésének néhány problémája� Társadalmi Szemle, 1968/10, [17 ‒ 25] 21 � 69 Pozsgay Imre hozzászólását lásd kötetünkben: [142–147] 145–146�
