Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)

ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A bizottság munkája

32 Ellenforradalomból népfelkelés – két világ között egyensúlyozva Ellenforradalomból népfelkelés 32 forma elleni felkelésnek” nevezte� Reményét fejezte ki, hogy ez az értékelés megteremti a lehetőségét annak, hogy a politika, a történettudomány és a közvélemény értékelése közelebb kerüljön egymáshoz 1956-ot illetően� A politikai berendezkedést érintő kérdésre válaszolva Pozsgay kijelentette, hogy az egypárti szocializmus zsákutcának bizonyult, és az MSZMP-nek fel kell készülnie a többpártrendszerre� 56 Pozsgay az eredetileg január 19-ére tervezett bizottsági ülést január 27-ére, Grósz Károly davosi utazásának idejére tette át, ezzel kerülve el azt, hogy a főtitkár esetleg megakadályozza az interjú közlését� Ezzel Pozsgay lényegében megkerülve a pártvezetést, „nyilvánosság-puccsot” követett el, belekényszerítve a pártot egy visszafor­díthatatlan folyamatba� Ezen a ponton érdemes röviden felidézni, hogyan vélekedett Pozsgay 1956 átértékelése kapcsán� Önéletrajzi könyvében akkori szándékaira visszaemlékezve így írt: „Elérkezettnek láttam az időt a cselekvésre� Világos volt előttem, hogy céljaink eléréséhez, az erők felvonultatásához előbb le kell rombolni az MSZMP közhatalmi szerepét, elvenni identitását, és lefogni azoknak az erőknek a kezét, amelyek képesek lennének, ha nem is megfordítani az események irányát, de nagy konfliktusokkal járó ellenál­lást tanúsítani� Birtokomban volt egy eszköz, amelyről úgy véltem, hogy ha kellő arányok és mértékek betartásával, s következményekkel is számolva alkalmazom, akkor sikerül az áttörés, a társadalom felrázása, az MSZMP lebontása anélkül, hogy az ország sorsát kockáztatnám�”57 Bár nincs okunk kétségbe vonni a szavait, érdemes rámutatni, hogy a visszaemlékezéssel szemben az egykorú nyilatkozatai nem ezt a nagyobb perspektívából szemlélődő, magabiztos álláspontot tükrözték� Alig néhány hónappal a népfelkelés bejelentését megelőzően, egy Bíró Zoltánnal folytatott beszél­getés során 1956 megítélésével kapcsolatban óvatosan fogalmazott� Elismerte az újraértékelés szükségességét, de – hivatkozva a történelmi albizottság éppen folyó munkájára – ő maga nem foglalt egyértelmű állást a kérdésben� Kategorikus kijelentést saját szerepével kapcsolatban tett: „[���] én 1956-nak az értékelésében, bár tudomásul vettem a hivatalos álláspontot, nemigen törekedtem sose a »véglegesnek« tekintett hivatalos 56 Az interjú szövegét lásd kötetünkben: Interjú Pozsgay Imrével a Kossuth Rádió 168 óra című műsorában (1989� január 28�) 216–220� 57 Pozsgay Imre: 1989. Politikus-pálya a pártállamban és a rendszerváltásban. Budapest, Püski, 1993, 91�

Next

/
Oldalképek
Tartalom