Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A bizottság munkája
3131 A bizottság munkája ellen� A változtatásra irányuló felvetése abból a megfontolásból táplálkozott, hogy mivel a hivatalos ellenforradalom meghatározás harminckét évig egyeduralkodóként volt jelen, az új formulára történő áttérés túl gyors és túl radikális változást jelentene – elsősorban a politikai elit számára, mert a párttagságról úgy vélte, hogy annak nagy része soha nem értett egyet a hivatalos értékeléssel� 53 Földes György 1956 kérdése kapcsán arra mutatott rá, hogy a kérdés több síkon is értelmezhető és értelmezendő, egyszerre tudományos és taktikai kérdés� Visszautalt Pozsgay hozzászólására, amelyben az államminiszter kifejtette, az albizottság történeti munkája és következtetései okán a „nyomást gyakorló csoport szerepét” is játssza, a tanulmány eredményei pedig megkerülhetetlen hatást fognak gyakorolni mind a közgondolkodásra, mind pedig a Központi Bizottságra� 54 Földes úgy vélte, amennyiben az albizottság nyomás gyakorló csoportként viszonyul a kérdéshez, akkor abból politikai kérdés lesz, és úgy is kell viszonyulniuk hozzá� 1956 értékelése tekintetében mind az Ormos Mária által felvetett népfelkelés, mind a Hajdu Tibor által javasolt felkelés definíciót elfogadhatónak tartotta� 55 A jelenlevők egy része vagy nem érzékelte 1956 definíciója megváltoztatásának politikai súlyát, vagy ott és akkor nem gondolta végig ilyen szempontból is a következményeit� A tanulmány közzétett változatában 1956 értékelése témájának rövidsége – amelyet Ormos is szóvá tett – szintén azt valószínűsíti, hogy nem számoltak azzal, milyen nagy hullámokat fog vetni a régi-új egyszavas értékelés kimondása� Molnár Erik tanulmányának utólagos közlése is azt mutatja, hogy az ügy politikai jelentőségével még csak-csak, de társadalmi következményeivel egyáltalán nem számoltak� A Társadalmi Szemle áprilisi számában a Molnár-féle tanulmány közlésére ugyanis azért került sor, mert úgy vélték, csillapíthatja a kedélyeket, ha bemutatják, 1956 értékelése korántsem volt olyan egyoldalú, mint ahogy azt három évtized óta sulykolták, és voltak, vannak és lehetnek más értékelések, más megközelítési módok� Pozsgay még aznap rádióinterjút adott a Kossuth Rádiónak� Az Orosz József és László Péter által készített interjúban az 1956-os forradalmat Pozsgay népfelkelésnek, „egy oligarchikus és a nemzetet is megalázó uralmi 53 Hajdu Tibor hozzászólását lásd kötetünkben: [110–112] 110–111� 54 Pozsgay Imre hozzászólását lásd kötetünkben: [104–106] 104� 55 Földes György hozzászólását lásd kötetünkben: [112–118] 115�
