Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A bizottság munkája
30 Ellenforradalomból népfelkelés – két világ között egyensúlyozva Ellenforradalomból népfelkelés 30 csapongó monológja ebben megakadályozta� 50 A tanulmány megírásához így Kádár, mint fontos forrás, már nem jöhetett szóba� Berend az írást 1988 karácsonyán kezdte el a Minisztertanács balatonőszödi üdülőjében� A tanulmány 1956 újraértékelésével kapcsolatos része meglepően rövid, mindössze három oldal� Témája – a népfelkelés mint definíció – az albizottsági vita egyik fontos és utólag legjelentősebbé vált eleme volt� Az ülés jegyzőkönyvét olvasva látható, hogy a témához hozzászólók – Ormos Mária, Hajdu Tibor, Földes György és Berend T � Iván – nem kizárólag történeti kérdésként kezelik az új definíciót� Ormos arra mutatott rá, hogy a kifejezés nem új, hiszen már korábban többen is használták 1956 értékelésével összefüggésben� Úgy vélte, a népfelkelés a legmegfelelőbb kifejezés arra, ami 1956-ban történt, és hiányolta a tanulmány szövegéből a definíció bővebb kifejtését és a történeti példákat a használatát illetően� Név szerint Molnár Eriket hozta példaként, aki Nemzeti-demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom?51 címmel 1957-ben írt, de csak 1989-ben – Hajdu Tibor bevezetőjével – napvilágot látott írására hivatkozott� 52 Molnár tanul mányában 1956-ot felkelésként definiálta, amelyre a Rákosi-rendszer hibái miatt került sor� Érvelésében a rendszer hibái központi szerepet kaptak, ami nélkül a felkelés nem is következhetett volna be� Ez az álláspont viszont gyengítette az MSZMP 1956 decemberében elfogadott határozatának érvelését, amely a közismert négy okra vezette vissza az „ellenforradalom” kitörését� Csakhogy 1957 februárjában, amikor a tanulmányát megírta, már nem volt aktuális az efféle gondolatok felvetése, hiszen a politikai értékelés már hónapokkal korábban megtörtént, és az abban foglaltak szerint indult el a megtorlás� Hajdu Tibor – egyetértve a népfelkelés megfogalmazásával – praktikus szempontokra hivatkozva vetette fel a népfelkelés kifejezés felcserélését a felkelés szóra� Hajdu úgy vélte, a népfelkelés valóban jól fejezi ki az 1956-ban történteket, elsősorban azt, hogy a nép felkelt az elnyomó hatalom vagy a megszálló szovjet csapatok 50 Berend i. m. 295–296 � 51 Molnár Erik: Nemzeti-demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom? Társadalmi Szemle, 1989/4, 47 ‒ 54 � A tanulmányról lásd még Nagymihály Zoltán: Nemzeti-demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom? Megjelenik Molnár Erik tanulmánya � In: Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása. Szerk � Házi Balázs ‒ Jónás Róbert ‒ Nagymihály Zoltán ‒ Rapali Vivien ‒ Strausz Péter � Budapest, RETÖRKI, 2021, 216–219� 52 Ormos Mária hozzászólását lásd kötetünkben: [92–97] 94�
