Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A nyolcvanas évek értelmezési küzdelmei
1717 A nyolcvanas évek értelmezési küzdelmei Míg az MSZMP saját múltjával és az ahhoz fűződő viszonyának kialakításával volt elfoglalva, addig a társadalom hatalommal szemben kritikus csoportjai is meghatározták a maguk viszonyát a múlthoz, és benne 1956-hoz� Június 16-án tüntetés zajlott Budapesten, ahol a főváros több pontján is megemlékeztek a tüntetők a forradalom áldozatairól, és igazságot követeltek 1956-nak� 15 Tüntetések voltak a forradalom kitöré sének évfordulóján, 1988� október 23-án is, amelyek megrendezésére a rendőrségi tiltás ellenére is sor került� 16 Az ellenzék tevékenysége nyomán tehát 1956-ról alternatív, a hivatalos ellenforradalmi narratívát gyengítő álláspontok fogalmazódtak meg és jutottak nyilvánosságra, a Nagy Imreüggyel együtt pedig mindez egyszerre politikai és morális kérdésként tornyosult az MSZMP vezetése előtt� Az újragondolás igénye a történettudomány képviselői között is jelen volt� Hivatalos felületen az 1956-os események újraértelmezésének egyik első megnyilvánulását jelentette Glatz Ferenc História folyóiratban megjelent Kérdőjelek 1956-ról című írása� 17 Ebben Glatz – aki egyúttal a folyóirat alapítója és felelős szerkesztője is volt – amellett érvel, hogy 1956 nem volt forradalom, mert nem kívánta a társadalmi rend alapjait megváltoztatni, és nem volt ellenforradalom sem, hiszen nem volt célja az 1945 és 1948 közötti forradalmi léptékű átalakulás visszarendezése sem� Vagyis – írja Glatz – „1956� október nem volt forradalom, s nem volt ellenforradalom, hanem népfelkelés a sztálini rendszer ellen, amely a térség népeire egy hagyomány nélküli politikai rendszert kívánt ráerőszakolni [...]”� 18 Nem csupán a párton kívül, de a párton belül is központi kérdéssé vált az ötvenhatos események értelmezése� A Magyar Szocialista Munkáspárt sajátos frazeológiájában korábban gyakran csak „sajnálatos eseményként”, majd később „nemzeti tragédiaként” hivatkozott 1956-os forradalom értelmezése a párt legitimitásának alapelemét jelentette, ezért annak emlékezetére kezdettől fogva kiemelt figyelmet fordított� Az évtizedek során hol rejtetten, hol nyíltan, idehaza és a nemzetközi térben egyaránt jelen levő, 15 Tüntetések könyve. Szerk � Katona András ‒ Salamon Konrád � Lakitelek, Antológia, RETÖRKI Könyvek 3, 2014� 61–63� 16 Az 1988� október 23-ai események a fővárosban� https://tuntetes-archivum�hu/1988�10�23 (utolsó letöltés: 2022� 01� 31�) 17 Glatz Ferenc: Kérdőjelek 1956-ról� História, 1988/6, 3 � 18 Uo�
