Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A nyolcvanas évek értelmezési küzdelmei
18 Ellenforradalomból népfelkelés – két világ között egyensúlyozva Ellenforradalomból népfelkelés 18 1956-ot érintő értelmezési különbözőség különösen a kerek évfordulók során vált látványossá, amelynek csatáit a párt 1981-ig sorra megnyerte� A fordulópontot a forradalom harmincadik évfordulója jelentette� Addigra a párt részben saját, 1956-tal kapcsolatban követett helytelen stratégiájának eredményeképpen defenzívába került, és elvesztette lépéselőnyét� 19 Az 1956-os forradalom kérdése mind a párttagság, mind a pártvezetés számára hangsúlyos kérdés volt, a párton belüli irányzatok képviselői pedig eltérő módon viszonyultak hozzá 1988 végén, 1989 elején� A pártvezetés keményvonalas szárnyát képviselő Berecz János 1988� november negyedikén a Köztársaság téren rendezett megemlékezésen vett részt, ahol Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára által elmondottak világosan mutatták a keményvonalasok álláspontját� „Sem az események alapvető politikai értékelésén, sem az akkor feltárt okok történelmi súlyának, sorrendjének meghatározásán nincs okunk azóta sem változtatni�”20 Néhány nappal később, november 9-én Berecz a Budapesti Forradalmi Karhatalmi Ezred 1956–1957-es tevékenységéről megemlékező ülésen mondott beszédet, méltatta az egykor a „néphatalom védelmére” fegyverrel sietőket, és kijelentette, tevékenységüket „az alkotmány és a törvény erejével kötelességünk védelmezni”� 21 Míg Berecz az 1956-ot érintő alternatív értelmezési igényekre a hagyományos ellenforradalmi minősítés erőltetésével reagált, addig az MSZMP-n belül a rendpárti szárny irányvonalát képviselő Grósz Károly 1956-ot aktuális politikai üzenetbe csomagolva idézte fel� Utóbb csak „fehérterroros beszédként” elhíresült, 1988� november 29-én a Budapest Sportcsarnokban tartott pártaktíva-értekezleten elmondott szavaiban olyan megújulást hirdetett meg, amely az elmúlt évtizedeket vállalva „egy új, korszerűbb és hatékonyabban működő magyar szocializmust” hoz létre� Ez azonban csak az ellenséges, ellenforradalmi erőkkel szembeni határozott fellépés esetén sikerülhet, ellenkező esetben viszont „az anarchia, a káosz és a fehérterror fog eluralkodni”� 22 A reformerszárnyat képviselő Pozsgay Imre számára 1956 újraértékelése az 1988� májusi pártértekezletet követően rá bízott politikai feladat volt, 19 Ripp Zoltán: 1956 emlékezete és az MSZMP� Múltunk, 2002/1, 163 � 20 Koszorúzási ünnepségek� Népszava, 1988 � 11� 05�, 1, 5� 21 Nekünk sorsunk a szocializmus� Népszabadság, 1988 � 11� 09�, 4� 22 Grósz Károly: Kiállni a politikáért, tenni az országért� Népszabadság, 1988 � 11� 30�, 3‒5 �
