Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)

Források - 4. Pozsgay Imre beszéde Hódmezővásárhelyen 1989. február 3-án Pozsgay 1989. január 28-i, 1956-ot népfelkelésként értelmező rádióinterjúját követő első politikai jellegű nyilvános szereplése. Megismétli az 1956-tal kapcsolatos álláspontját és érvel a demokrácia, a jogállam, valamint a politikai döntéshozatali mechanizmusok megreformálása mellett

135 Források népünkkel, s önmagunkkal is� És vállalkozó szelleműek leszünk, s nem az a tulajdonság vesz erőt rajtunk, amely azért sajnos magyar törté­nelmünktől nem volt idegen, hogy ha problémák elé kerültünk, akkor összeomlottunk előttük és önsajnálatba menekültünk ahelyett, hogy a problémákban feladatot láttunk volna� Erre a szellemiségre kell fölké­szülnünk, arra hogy bármily nehezek is azok a problémák, amelyek – részben általunk, sajnos – itt keletkeztek, nem az összeomlás vállalása a kivezető út� Ne abszolút elhivatottságból legyünk ennek a népnek a társadalmi ereje, vagy valamiféle Isten kegyelméből származó adományból, hanem politikai versenypályán vigyük ezt a fegyvert� Ez korrekt, ezt vitapartne­reink, vagy a magukat függetlennek nevező szerveződések elfogadják� Ez nem az önfeladást jelenti, mert azt hiszem, lehetséges jövendő tájé­kozódásunkban ezek a szervezetek sem nézhetnének szövetségesként és megbecsüléssel ránk, ha mi nem tudnánk önmagunkról, hogy kik vagyunk és mit akarunk� Megismétlem azért: a program fontos, de az is beletartozik most már, hogy milyen szervezeti mozgástérben fogjuk ezt megvitatni� Ezzel, mint szinte befejezett történeti ténnyel kell számolni, aki nem így számol vele, az nem tud politikát csinálni rá� Mert akkor csak visszavágyódás és bonyolult nosztalgia lesz rajtunk úrrá� Ezért ezek között az alternatívák között nem hánykódni kell, hanem irányt mutatni, kiegyezni a nemzetén közös felelősséget érző vitapartne­rekkel, s közmegegyezést elérni a néppel ahhoz, hogy van kiút ebből a helyzetből� Ez nem a szocializmus válsága, ez egy adott kelet-európai ország történelmileg is determinált gazdasági‒ társadalmi válsága, terhelve egy rossz szerkezetű, elhibázott politikai szerkezettel� A másik most már ebből következik, hogy alkotmány és jogállam kell� S itt már kissé visszafogottan, s óvatosan beszélek, hiszen ezekről a dolgokról, ügyekről nagyon sok szó esett az elmúlt hetekben, hóna­pokban, s az a látszat keletkezett, hogy az ilyenfajta politikai kezde­ményezések miatt valami áttekinthetetlen kuszaság, kavargás lett úrrá az országon, s ebből a kavargásból netán katasztrófa vagy valami efféle felé haladunk� Bajok vannak� Azt is elmondtam a pártértekez­leti felszólalásomban, hogy ezek a bajok nem vezetnek és nem vezet­hetnek katasztrófáig, mert mi a 20� században már feléltük a kataszt­rófára félretett összes tartalékunkat, tehát nekünk meg kell találni az intézményes formákat� De én úgy vélem, az igazi nagy veszély – s ezt nemrégen hasonló jó baráti körben, Debrecenben mondhattam el

Next

/
Oldalképek
Tartalom