Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1907-07-01 / 7. szám
2-ik oldal. 7-ik szám. RENDŐRI LAPOK fel és mekkora áldozatot szed. De hogy Szatmár városában a typhus járvány permanenciája és a rossz ivóvíz közt okozati összefüggés van, azt senki sem tagadhatja. Szatmár városának ez idő szerint a kor színvonalán álló vezető embereit s nagyszámú értelmiségét ne riasszák hát vissza pénzügyi nehézségek, mert az a pénz áldozat, melyet egy város olyan fontos közegészségügyi alkotásáért hoz, mint a vízvezeték és csatornázási rendszer; elenyésző csekélység ahoz képest a mit nyer a sok emberélet megmentésével és a sürii megbetegedések által lekötött munkaerő felszabadításával. dy. Tűzrendészet. in. I. Az elemi erők, mint tüzforrás. í. a villámcsapás. A villám rendszerint zivataros időben, nagy meny- dörges közül csap le. Többnyire a legmagasabb helyeket keresi fel, tehát ezeket is gyújtja fel először, még pedig leggyakrabban több helyütt is egyszerre. Volt rá eset, hogy a villám három villámhárítóval ellátott, gyárkémény között egy alacsony istálló zsindelytetejébe csapott le. Egyedül álló hazak, magánosán álló fák a villám csapásának inkább ki vannak téve; városokban a villám beütései ritkábbak, mert a sok telefon stb. huzal villámhárító gyanánt működik és a zivatar többnyire a városoknak környékén játszódik le; kisebb helységek már veszélyesebbek, de leginkább a síkság van veszélyeztetve' a villám által. Tapasz tata tszerüen elszigetelten álló oly házak, amelyekbe a gáz van bevezetve, a villám becsapásának leginkább vannak kitéve. Igen veszélyes a villám a táviró és még inkább a telefonvezetékekre és mindazon épületekre, melyekbe a telefon be van vezetve. Zivataros időben a telefonok használata ennélfogva kerülendő. A villámbeesapások ellen való védekezésre a villámhárító szolgál, melynek főkelléke, hogy vezetéke kellő átméretü, jól elszigetelt és nedves talajba, vizbe levezető legyen. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy a villámhárító feltétlenül megóvja az épületet; sőt ha a villámhárítók hihás szerkezetűek, rongáltak, rosszul vagy elégtelen számban vannak alkalmazva, akkor még veszedelmesebbek, mintha egyáltalában nem léteznének. Oly épületek, amelyekben a gáz, vagy a vízvezeték be van vezetve, még az esetben is ki vannak téve a villám becsapásának, ha jó szerkezetű villámhárítókkal vannak ellátva, mert a villám a villámhárító elkerülésével a vezeték csöveibe szokott becsapni. 2. A nap, mint a gyulás okozója. A nap rendkívüli höerejénól fogva számtalan esetben volt már kárégések okozója. A gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy sok rejtélyes égést a nap sugarai okoztak, vagy legalább is elősegítették a tűz kitörését, mert a napsugarak gyújtásra, sőt robbantásra is felette képesek. A nap sugarai, ha üveglencsével egy pontra irányiitatnak, rendkívüli hevítő erejük következtében a szerves anyagokat rövid idő alatt átmelegitik, elszene- sitik és felgyújtják. Az üveglencséken kívül számos inás, e lencsék tulajdonságaival bíró tárgyak is eszközölhetik a hö- gyüjtést. így például: üvegkorsók, üveggolyók, különösen ha vizzel vannak megtöltve (minőket a cipészek is használnak); továbbá üvegedények, pT haltartók, szemüvegek, optikai eszközök, fényképező készülékek lencséi, üvegtéglák, tetőablakok. Számos oly anyag és vegyiszer létezik, mely annyira érzékeny a hö lránt, hogy a napnak kitéve meggyulhat, felrobbanhat. Ilyenek: a robbanó sók, klorgáz és élenygáz keveréke, nagyobb darabokból álló phosphor, chlórgáz aontylén keveréke stb. Száraz len, kender, szalma, széna, juta, és ehez hasonló tárgyak igen könnyen magoktól meggyulhatnak ha pl. a padláson közve lenül az üvegtetözet alatt oly mennyiségben vannak fnlhalmozva, hogy felületük nem szellőzhetik. Néha kót-három heti tartós szárazság elegendő, hogy ezen anyagok elszenesedjenek és önmagáktól meg- gyuljanak. 3. Meteorok. Valamint a nap, épugy az égből lehulló égitestek is okozhatnak kárégést ha oly tárgyakra esnek, melyeket felgyújtani képesek. A meteor a földi légkörbe tévedvén, az általa átszelt levegő ellentállása következtében izzóvá, tüzessé válik és gyújtani képes. Észleltedéit,, hogy egy tüzes meteor egy pajtára esvén, azt átütötte és a benne levő szénát felgyújtotta. 4. Az öngyulások Ongyulás alatt általában véve azon lassan, vagy gyorsan végbemenő égési folyamatot értjük, mely idegen hőforrás láng, tüzes, vagy forró tárgy segítsége nélkül egyedül vegyi, élettani, vagy természettani behatások stb. által jő létre. Az öngyulás beáll szóntartalmu testek, vegyi vagy fizikai változása által, főleg a légkör élenyének behatása alatt, ami mellett annyi hö fejlődik hogy a
