Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1907-07-01 / 7. szám

T-ik szám. RENDŐRI LAPOK 3 ik oldal testek szétbontanak és meggyulnak. Hogy a szabaddá lett hő összegyűlhessen, kell hogy az őngyuló test rósz hővezető legyen. Élenyiilés, rothadás folytán gyulád meg a korpa, kávé, bab. pirított, őrölt és zsákba tett lencse ; a zab­liszt, a széna, a turfa és trágya, ha nedvesen oly nagy rakásban halmozlatnak fel, hogy a levegő át nem jár­hatja; a kender, a papir, a vászon, a gyapot és a gyapjú, a hamu, ha olajjal van itatva; továbbá a phophsor, a kőszén nagy rakásokban. Igen gyakori a korpának rneggyulása a malmok tetőzetén, ahol a uapnak és esőnek van kitéve; továbbá a nedvesen kazalozott széna öngyulása, ha nincs kellően szelelő csatornákkal ellátva (farudak, kövek) a szénabacilus életműködése folytán; az olajos rongyok égése gyá­rakban, nyomdákban; a köszénrakások rneggyulása hajókon és bányákban (a kőszénrakások között héza­gok, beillesztett facsatornák legyenek a hőfejlődés megfigyelése céljából.) Az anilin és indigó festék szin­tén öngyuló, valamint a fenyőfa-koromból készült festék is. 1. Tüzesetek nyomozása. A tüzeseteknek nyomozása egyik legnehezebb ágazaia a felderítő szolgálatnak és próbaköve a nyo­mozóközeg találékonyságának, leleményességének és szakképzettségének. A tüzesetek felderítése pedig azért oly nehéz, mert a tűz egyrészt a tényálladék megállapításához szükséges nyomokat és bűnjeleket többnyire megsem­misíti, másrészt pedig, mert a tiizkeletkezési okok oly sokfélék, maga a bűncselekmény pedig oly gyorsan, észrevétlenül és aránylag kevés kockázattal hajtható végre, hogy a helyes irány feltalálása és a tettes sze­mélyének megtalálása csakis kiváló szakképzettség mel­lett, a legapróbb részidőkre is kiterjedő óvatos és körültekintő eljárással lehetséges. A nyomozás sikerének íöltélele. mint általában minden bűnügyi nyomozásé : a nyomozás gyorsasága. A nyomozás gyors megkezdésének célszerű és hasznos voltát a következő eset is bizonyítja : Egy bőrkereskedő üzletét tulmagasra biztositván, az áru­cikkekért befolyt pár ezer koronát egy este tanuk jelenlétében megolvasta, borítékba tette, Íróasztalába zárva, elutazott. Az üzlet a tulajdonos eltávozása után egy-két óra múlva belülről kigyuladt, de a tűz az ide­jekorán érkező tűzoltók tevékenysége folytán hamaro­san eloltatott. A gyorsan megkezdett nyomozás meg­állapította, hogy a tüzet a tulajdonos okozta, ki eluta­zása előtt az üzletbe titkon visszatérve, a tanuk jelenlétében megolvasott pénzt magához vette ; a sér­tetlenül maradt borítékban a bankópapirhoz hasonló nagyságú papírdarabok találtattak. A kereskedő látva azt, hogy turpissága napfényre kerül, az őt fenyegető büntetéstől való félelmében öngyilkos lett. 2. A helyszíni szemle. A helyszíni szemlének kettős célja van : a) megállapítani a tárgyi tényálladékot és b) összegyűjteni mindazon adatokat, melyek a nyomozással összefüggésbe vannak. A tárgyi tényálladék: megállapítása annak, hogy mi történt és a cselekmény hol, mikor és hogyan lett elkövetve. 3. Folytatólagos nyomozat adatgyűjtés céljából. Az adatgyűjtésnek a következőkre kell kiterjesz­kednie : V iJ1^01, !• gyoladt ki a tűz ? 2. Hol J 3. Mi égett el és mentetett meg? Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. Vásárvám vagyis helypénz követelés iránt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jog­körébe tartozik. * Ha vadászati kihágás miatt egy feljelentés­ben több egyén ellen emeltetik panasz és később a panaszlottak egyike ellen a panasz visszavona- tik, annak joghatálya a másikra — ha külön, ön­álló vadász gyanánt jelentetett fel — ki nem ter­jedhet. * Az irodalmi termékek, mint közhasznú szel­lemi termékek, nem esnek az ipartörvény határoz- mányai alá. * Más közigazgatási hatóság által lefolytatott kihágási eljárás alapján, a szabályszerű iparkihá- gási eljárás mellőzésével iparkihágási ügyekben ítélet nem hozható. * A budapesti egyetemi Pasteur-intézet kórhá­zában úgy a megmartak, valamint esetleges kísé­rők rendes betegként tekintendők s az utánuk fel merülő kórházi költségek ki által való viselésére és beszedésének módjára nézve az 1898. évi XXT. t. c. irányadó. * Cselédbér-követelés elbírálása — tekintet nél­kül arra, hogy az a gazda vagy ennek örökösei ellen irányul-e — a közigazgatási hatáság hatás­körébe tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom