Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1907-01-01 / 1. szám

2-ik oldal. RENDŐRI LAPOK 1-ső szám. akartuk, találkoztunk az államrendörség egyenru- házatának szil,óvei, a kékkel; igy lm bekövetke­zik valamikor az államosítás, anélkül, hogy a ru­hákat, el kellene dobálni, igen szépen fel lehet illeszteni a lemaradt csillagokat. Addig is inig ez bekövetkeznék, a kifogástalan s megbízható mun­kásság, a példaadó magatartás, a szigorú rend és fegyelem tudata és követése szerezze meg a sza­porább csillagokat azoknak, kik vágyaikat ez idő szerint el nem érhették. Szabályzat. Szatmárnémeti szab. kir. város törvényhatóságá­nál alkalmazott rendőrkapitánysági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet által viselendő egyenruha, felsze­relés és rangjelzés megállapítása tárgyában. I. Főbb határozatok. 1. A rendőrkapitánysági tisztviselők, továbbá a segéd és kezelőszemélyzetnek azon tagjai, kik a kö­zönséggel hivatalos érintkezésben állanak u. in. a ren­dőrfőkapitány, a rendőr alkapitányok, a rendörfogal- mazók, a gyalog- és lovas rendőrtisztek, az első és másodosztályú Írnokok a 29ö—1906. sz. közgyűlési határozathoz képest egyenruházaltal láttatnak el. 2. Szolgálat teljesítése közben az egyenruhát, a rendőrfőkapitány kivételével, kire az egyenruha folyto­nos viselése nem kötelező az 1. pontban felsorolt tiszt viselők mindannyian állandóan viselni kötelesek. A hivatalban való működés, hivatalos szolgálat , de e közben az egyenruházat oldalfegyver nélkül vi­selendő. Napostiszli és egyéb rendkívüli szolgálatot telje­sítő tisztviselő a bal karján nemzeti szinü karszallago* visel. 3. Ha az utczán a tisztviselő egyenruhában jele­nik meg, tartozik a teljes egyenruhát viselni, karddal minden más az egyenruhához nem illő tárgy nélkül. Szolgálaton kívül is viselhető az egyenruha, ez azonban nem kötelező s ily alkalomkor vagyis szabad­ság esetén a tisztviselők polgári ruhát is hordhatnak. 4. Egyenruhában, szabadban a tisztelgés a jobb kéznek (a balnak csak kivételesen) kinyújtott s egy. máshoz szoritott újakkal a föveg széléhez való emelés í által történik éppen mint a katonaságnál, Zárt helyen j a föveg leveéndő. || ! A második rész az egyenruha és felszerelést sza­bályozza, úgy hogy azon a város színei (vörös-kék) és ezimere kidomborodik. ; i III. Rangjelzés. A rangfokozatok megkülönb ztetése végett a gal- j lér végek oldalain hímzett csillagalaku jelvényrózsák alkalmaztatnak és pedig: a rendőrfőkapitány részére három aranyszálakból szőtt rózsa. a rendőralkapitányok részére két aranyszálakból szőtt rózsa, a rendőrfogaiinazók, gyalog- és lovas rendőrtisztek részére egy aranyszálakból szőtt rózsa, Az Írnokok részére az egész ruházat aranyozott zsinórokkal és a hajtókán egy aranycsikkal készítendő. * + * Rendőrségünk múltja. — Irta: Fodor György törvényhatósági levéltárnok. — Szatmár-Nómeti szab. kir. város törvónyliutósá- gának levéltári adatai szerint a rendőri szolgálat el­látása tekintetében 1502 évtől tétettek intézkedések, rendszeres hivatali szabályozás azonban egészen 1872. évig nem volt. A régi idő szabályozása csak olyan volt, amire rámondhatjuk, hogy a „more patrio“ jellegét viseli magán, igy tehát abban rendszert hiába is keresnénk. Egyes hivatalok, küldöttségek (deputatio) .ré­szére adattak ki u. n. „Instructiok“ (utasítások) de ezekből semmiféle rendszert kihámozni nem lehet. Hogy egyedül a rendőrségnél maradjak, meg­említeni kívánom, hogy 1722. évben a sóhivatali hajdúk és lovashajduk részére latin, a városhoz tar­tozó Szatmárhegyre helyezett hajdúk részére pedig — kik inkább szőlőpásztorok voltak — magyar szö­vegű Instructio dolgoztatott ki. A régi rendszer szerint annyiféle elnevezéssel találkozunk, hogy rendszeres buvárlás nélkül ben­nük el nem igazodhatunk, de tény, hogy „Hajdones“ (hajdúk), „Custos portae“ (kapuőrök), „Apporitor“ (ajtónálló), „Custos carceris“ (börtönőr), „Lictor“ (poroszló), „Servi“ (szolgák), „Vigiles nocturnis“ (éj­jeli őrök) alkalmazása gyakran előfordul. Hogy ezek közül melyek tartoztak a rendőr­séghez, csak gyanítani, de biztosan megállapítani nem lehet. A „Vigiles nocturnik“ (éjjeli őrök), más néven „Vachterek--nek neveztettek, mely elnevezésből ke­letkezett idővel a „Bakter“ elnevezés. Ezeknek az alsóbb rendű hivatali közegeknek, hivatali fizetése 5—36 Rhénes forint közt váltako­zott jó hosszú időn át s akik el nem fogadták az alkalmazást — amint ennek több nyoma van — bi­zonyos váltságdíjat tartoztak fizetni a városi pénz­tárba. A régi időben nálunk évről-óvre tisztujitások

Next

/
Oldalképek
Tartalom