Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1907-01-01 / 1. szám
1 ső szám. RENDŐRI LAPOK 3 ik oldal. voltak, mikor Canitarius közbejöttével, mikor anélkül, de van rá rendelet, hogy a kapitányt a tanácsosok közül kellett választani. Már hogy aztán ez „Ca- pitanens“, vagy továbbra is „Senator1 eimen szerepelt-e, ezt szakszerű vizsgálat hiányában jelezni nem tudom. Nálunk rendszeres hivatali szervezésről csak 1872. év óta van szó. Az 1872. évi márczius 20-án tartott városi közgyűlésben alkotott és a m. kir. belügyminisztérium által jóváhagyott szervezési szabályrendelet szerint a kapitányi hivatal személyzete a következőleg let1 megállapítva: egy főkapitány, két alkapitány, — egyike a hegyen, négy gyalog rendőrtiszt, egy lovas rendőrtiszt, egy iktató, mint tollnok. A hegyen működött alkapitány teendői közé tartozott a községi bíráskodás is. A rendőrség rendelkezésére állott az utcabiztosokon kívül húsz éjjeli őr, kik tizedesek is voltak, húsz gyalogrendőr, két lovasrendőr és egy hajdú- őrmester. A szolgaszemélyzet felett a főkapitány fegyelmi hatósággal birt és azokat kihágás esetén megbüntethette. A szolgaszemélyzet tagjait a főkapitány elbocsáthatta, de az elbocsátásról az ok megemlítésével a polgármesternek, illetőleg a tanácsnak jelentést tenni tartozott. A kapitányi hivatal köréhez tartozott a közgyűlés, a tanács és polgármester által hozzá utasi tott ügyeken és megbízatásokon kívül minden a köz- biztonság, közrendészet, közegészség, közerkölcsiség és a tűzbiztonság megőrzésére irányuló intézkedés. A főkapitány 1200 frt, a városon működött alkapitány 800 frt, a hegyi alkapitány 600 frt, a gyalogrendőrtiszt 600 frt, a lovas-rendőrtiszt 600 frt és 200 frt lótartás, a tollnok 600 frt, a hajdú őrmester 240 frt, a gyaloghaj duk 180 frt, a lovashaj duk lótartással 350 frt, az éjjeli őrök 180 frt, évi fizetést élveztek, a hajdúk ezenkívül 40 frt, az éjjeli őrök pedig 15 frt ruhapénzt kaptak évenkint. Az 1872. évben alkotott szervezési szabályrendelet az 1878. évi november hó 11- és 12-én tartott közgyűlésében módosítva lett, mely alkalommal a rendőrkapitányi hivatal személyzeti létszáma következőleg állapíttatott meg: egy főkapitány, egy alkapitány, ki a főkapitány helyettese, egy alkapitány a katonai és ujonczozási ügyekre. egy hegybíró, két rendőrtiszt, egy lovas-rendőrtiszt, egy tollnok, egy Írnok. A szolgaszemélyzet állott: egy őrmester, 24 gyalog hajdú, 3 lovasrendőr, 20 éjjeli őrből és a szamosiadnál egy hajdúból. Ekkor már intézkedés tétetett aziránt is, hogy a rendőri hivatalnak soha zárva és üresen lenni nem szabad. Elrendeltetett tehát, hogy egy rendőri tisztviselő mint felügyelő, a hivatalban éjjel-nappal jelen legyen s a segélykérőnek szükség esetén bármikor szolgálatot nyújtani tartozott. A fizetések az előző fizetéstől csak annyiban különböztek, hogy a katonaügyi alkapitány évi 700 frt, a hegybíró szintén 700 frt fizetést kapott, a hajdúk és az éjjeli őrök részére pedig szemólyenkint 2 pár csizmára 16—16 frt csizmapénz lett megállapítva. Az 1886. évi január 4. és 5. napján tartott bizottsági közgyűlés 12. kgy. sz. határozatával a szervezési szabályrendelet ismét módosítva lett, mikor aztán a kapitányi hivatal személyzete az alábbiak szerint lett megállapítva: a főkapitány, egy kapitány, három alkapitány, két fogalmazó, két gyalogrendőrtiszt, egy lovasrendőrtiszt, négy rendes és egy napídijas Írnok. A rendőrszemólyzet állott egy őrmester vezetése alatt 3 lovas, 5 első osztályú és 35 másodosztályú gyalog rendőrből. Itt már a hivatali ügykör részletesen lévén szabályozva, kimondatott, hogy a főkapitány, mint a rendőrkapitányi hivatal főnöke eljár minden teendőkben, melyeket a törvény a szabályrendelet, közgyűlés, közigazgatási bizottság, polgármester vagy tanács hozzáutal. A főkapitány a bel- és külbiztonság és rend fenntartásáért, valamint a törvényhatóság által alkotott s hatáskörébe tartozó ügyeket érintő szabályok pontos foganatosításáért az egész város területére nézve felelős lóvén, a közvetlenül melléje rendelt hivatalbeli egyének és szolgák teljesen rendelkezése alatt állanak. A kapitány, ki a főkapitány helyettese is volt, gyakorolta a községi bíráskodást és ezenfelül önállóan bíráskodott a rendőrkapitány hatáskörébe tartozó mindennemű kihágási ügyekben. Ezen ügy ellátása czéljából egy fogalmazó, egy Írnok és egy kézbesítő lett a rendelkezése alá adva. Az alkapitányok működésük- és eljárásukban a főkapitány utasításához tartoztak alkalmazkodni. A bűnügyi teendőket és cselédügyeket, a köz
