Rendőri Lapok, 1906 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1906-11-01 / 7. szám

4 ik oldal. RESDŐRI LAPOK 7-ik szám. 58397/98—V. számú leiratával a fentartás kötelezett­sége tekintetében jóváhagyott 753 1898. cin. sz. pol­gármesteri határozattal megállapittatotí s a megállapí­tott munkálatok végrehajtattak. Rohamos lépésben fejlődő városunk forgalma, igé­nye, közegészsége, ezen hozzájáró ut szomszédságá­ban a létesítés óta felnevekedett s egyedüli üdülésre szolgáló Kossulh-keft rendeltetésének megfelelő hasz­nálhatósága, az ott létesített, az országutak módjára törött kavicscsal borított utat a közegészségre ártal­masnak, czélszerütlennek s a legalkalmatlanabbnak iga­zolta. Városunk köztereinek, utalnak tisztaságára, por- mehtositésére a város közönsége az utóbbi időben igen nagy áldozatokat hozott s e mellett a legjobban kirívó állapot éppen a vasúti állomáshoz hozzájáró utón mu­tatkozik, hol a közegészségügy javítására óriási költ­séggel létesített és fentartott Kossuth kertet ellepi az egészségtelen por s a felverődő porfellegtől fuladva ér­kezik be az utas, hogy az első kellemetlen benyomás hatása alatt szitkozódásra emelje száját, a kor szelle­mében való haladásra, fejlődésre annyit áldozó váro­sunkhoz nem méltó tűrhetetlen és tarthatatlan állapot miatt. Esős időben pocsolya, száraz időben por tenger fedi e szerencsétlen utat, melyen a legtisztább kocsi is az első átgázolásra tönkre megy. Az állomás vezetőséggel együttesen többször pró­bálkoztunk vizes hordókkal való öntözés utján e tűr heteden állapot megszüntetésén, de ne'rn sikerült s ar­ról győződtem meg, hogy a fenálló bajon csakis az ut testének alkalmasabb módon való átalakításával lehet segíteni. A fentemlitett s jóváhagyott polgármesteri hatá­rozat c. pontja szerint ezen régi hozzájáró u nak to­vábbi fenlartási és kezelési költsége a in. kir. állam­vasutakat erheli s miután ezen hozzájáró utnák ed­digi fentartása és kezelése közegészségünkre veszélyes és tarthatatlan : tisztelettel kérem a tekintetes Tanácsot, méltóztassék az államvasutak debreczeni üzletvezető­ségét felhívni, hogy amennyiben ennek az útnak fen­tartása és megfelelő kifogástalan kezelése ez idő sze­rint jelen alakjában lehetetlen, gondoskodjék arról, hogy az úttest legalább 6.0 méter szélességben, az Attila-fiiczai modern útburkolatúnkkal, jó minőségű asz­falt makadám lerakásával köttessék össze. Ha pedig az üzletvezetőség ezen méltányos és jogos kérelem teljesítésére nem volna hajlandó, úgy méltóztassék felhívni a polgármester urat, hogy a fent­emlitett törvény és §-ok, valamint a fentartás tekinte­tében hozott jogerős hátározát s lapján az áflamvasuta kát e czélszerütlen úttest átalakítására kötelezze. Szátmár, 1906. évi november bó 25. Tankóezi Gyula, főkapitány. Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. Más lovának bottal való megütóse, ha azál­tal a ló testi épségében vagy munkabírásában kár nem okoztatik, állatkínzást képez. Elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. * A közigazgatási biróság hatásköre elleni ki­fogás valamely ügynek érdemleges tárgyalására nézve emelhet , nem pedig az ellen: vájjon az eljárt alsófoku hatóságoknak alaki szempontokra alapított határozatai a panasz folytán illetékesen felül vizsgálhatók-e vagy sem a közigazgatási bí­róság részéről. * A tulajdonosnak saját tulajdonával való ren­delkezési jogánál fogva jogában áll a házán nyí­lást ott készíttetni, a hol akar, ha csak a tekin­tetben a szomszédnak vele szemben fennálló szol­galmi joga attól el nem tiltja. Ily szolgalmi jog hiányában a szomszéd az ablak befalaztatását jo­gosan nem igényelheti és csak az áll jogában, hogy a saját telkén eszközölhető bármily építke­zés által a kilátást, a levegőt és világosságot az ablaktól, ha csak vele szemben ezt tiltó szolgalmi jog fenn nem áll, elzárja. Annak a kérdésnek elbírálása, hogy vala­mely építkezés a közrendészet szempontjából meg­engedhető-e, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik és igy az a kérdés, hogy az alperesi ab­lak mennyiben ütközik a közrendészet szempont­jából alkotott építkezési szabályrendelet intézke­déseibe, a peresfelek közötti jogvita eldöntésénél figyelembe nem jöhet. Az, hogy mennyiben alperes az ablak befa- laztatására. nem köteleztetik, a törvényes elévülési idő alatt neki oly szolgalmi joga keletkezik, a melynél fogva felperes a saját telkén oly építke­zést, mely az ablaktól a kilátást, levegőt és vilá­gosságot elzárja, nem eszközölhet: téves, mert ezt a szolgalmi jogot elévülési jog czimén csak úgy lehet megszerezni, ha a szolgalmi jogot igénylő háztulajdonos azt bizonyítja, hogy a szomszéd te­lek tulajdonosa valamely oly intézkedést, mely az ablaknyitás c.zólját meghiúsította volna, eszközölni kezdett, de ebben a háztulajdonos által meggátol­tatván, az elévülési időn belül jogával nem élt. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom