Rendőri Lapok, 1906 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1906-11-01 / 7. szám
7-ik szám. RENDŐRI LAPOK 3-ik oldal. egybe. Tárgyai: a) titkári jelentés a hivatal lefolyt évi működéséről, b) pénztári jelentés és erre vonatkozólag a felmentvény megadása, c) az alapszabályok netán megkívántaié módosítása, d) a választmány megválasztása, esetleg kiegészítése és 3 évenkint az elnök, titkár és pénztáros megválasztása, e) egyéb indítványok és interpellácziók tárgyalása. Rendkívüli közgyűlés a választmány belátásától függ, de a választmány köteles rendkívüli közgyűlést összehívni, ha tőle a Néphivatal tagjai közül legalább 10-en írásban, a czél megjelölésével kívánják. 13. §. Zárhatározatok és a kormány felügyeleti joga. A Néphivatal nem bizonyos időtartama szervezett, hanem czéljához képest határozatlan időtartamra alakult egyesület. A dologi szükségleteit köztestületek és egyesek adományaiból és a pártoló tagok tagsági dijaiból fedezi, stb. stb. A közvágóhídon észlelt hiányok. A közvágóhidon a sertésperzselés a szabad ég alatt történik; a perzseléshoz használt szalma, a hús hazaszállítására szolgáló lovak, szekerek, hustakarók elhelyezésére nincs megfelelő fedett félszer; a leölésre felhajtott sertések befogadására elegendő ólak nem álla nak rendelkezésre, a meglevők rozzant állapotban vannak, a sertésszuró hely kicsiny, a béllakaritás és bélszáritás eszközlésére a vágóhídon nincs helyiség, a sertésbontó hely kicsiny, szűk, nincs kellően felszerelve, a vágóhíd udvara kövezetlen, a szennyvíz levezető csatorna a Szamos porondjára és nem az élő vizme- derbe ömlik, a kényszervágás eszközlésére nincs külön helyiség, a vágóhidi helyiségekben nincs villamos világítás, a vágóhídon távbeszélő nincs, a levágásra kerülő állatok fogyasztási bárczái nem a vágóhídon, hanem a központi vámhivatalnál adatnak ki. Ezen hiányok pótlására rendőrfőkapitány a tanácshoz a következő javaslatot terjesztette be. A sertésperzselésnek esős-havas időben zavartalan eszközölhetése végett a perzselő hely fedél alá vételét, a perzseléshez használt szalma, a hús hazaszállítására használt lovak, szekerek, hustakarók elhelyezésére egy fedett félszer felállítását, nehogy a lovak és felsorolt tárgyak esős havas időben az átázásnak legyenek kitéve. A leölésre felhajtott sertések befogadására a meglevő ólak átalakításával a Szamos felöli oldal, illetve az ezzel párhuzamosan építendő ólcsoport udvarfelőli oldalán téglafallal ellátásával elegendő számú ólak létesítését és a két ólcsoport között betonjárda létesítését; ezen szaporítás és átalakítás azért szükséges, mert a meglevő ólak elégtelen számuak és rozzant állapotban vannak, a sertésölésre berendezett hely megnagyobbi- tását és tisztítható anyagból előállítását, a béltakaritó és száriló helyiségnek a vágóhid telkén felállítását, mert jelenleg ezen művelet a lakóházakban történik, a mi fertőző betegségek fellépésére vezethet, a sertésbontó félszernek megnagyobbitását, az udvarfelől félig téglafallal, ezen felül üvegfallal építését, még 3 fölhúzó kerék, 2 bélbontó asztal, akasztó horgok készítését; a jelenlegi sertésbontó hely a tömeges bontáskor szűk, egyik iparosnak a másikra hosszabb ideig várakozni kell; a vágóhid udvarának kikövezését, mert a nyáron képződő por a húsra száll, a minek következtében a porral együtt fertőző betegségeket okozó csirák a húst a fogyasztókra nézve veszélyessé teszik; esős időben a képződő sár a közlekedést nehezíti, a vágóhidi helyiségekbe hurczolva a tisztogatást roppant megnehezíti. A szennyvíz levezető csatornának tisztítható anyagból készítését és a Szamos élő vizmedrébe való vezetését, mert jelenleg az a Szamos porondjára folyik, ott bűzlik, rothad, fertőző betegségek fellépésének okozója lehet; a kényszervágások eszközlésére egy elkülönített helyiség létesítését, mert a kényszervágott állaton felbontás után fertőző betegségek is állapíttatnak meg és ezen hús a mellette feldolgozás alatt álló egyéb húsokat befertözheti, a mi a fogyasztók egészségére veszélyessé válhat, másrészt a fertőző betegségeknél előirt fertőtlenítés végrehajtása más állatok levágását hátráltatja, a mi az iparosra hátrányos; a levágó személyzet öltözködésére, vetkőzésére, ruháik és eszközeik tartására egy elkülönített helyiség létesítését, mert jelenleg a vágóhídon tartják a levágok ruháikat, eszközeiket, szennyezett ruháikkal a húst is beszennyezhetik ; az összes vágóhidi helyiségeknek villamos világítással ellátását, mórt a jelenlegi gyertya és petroleum világításnál kényszervágásokhoz és más kései vágáshoz a hus- vizsgálat aznap nem foganatosítható, csak másnap, a mely körülmény ismét az iparosok érdekét sérti; a vágóhídnak távbeszélővel felszerelését ; a levágásra kerülő állatok fogyasztási bárczáinak a vágóhídon kiszolgáltatását javasolta a főkapitány. Ezen javaslatot rendőrfőkapitány a városi tanácshoz terjesztette be a hiányok orvoslása végett. Indokolt ezen hiányok orvoslása, mert a vágóhid jelentékeny évi jövedelme egy részének felhasználásával a hiányok pótolhatók. P. s. 101801906. fksz. Tekintetes Városi Tanács! A m. kir. államvasutak Szatmár-Németi állomásához vezető régi hozzájáró ut. kiszélesítése és fentar- tása az 1890. évi I. t.-cz. 29., 30. és következő §-ai alapján a kereskedelemügyi magyar kir. miniszternek
