Rendőri Lapok, 1906 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1906-03-01 / 3. szám
III. évfolyam. Szatmár, 1906. márezius hó 1. (t .. ' % ik szám. Kizárólag a rendőrfőkapitányi | hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára. * RENDŐRI LAPOK: A RENDŐRFŐKAP1TÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Összeállítja Tankőezi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. Megjelenik j minden hónap f 1-ső napján. A köztisztaság kérdéséhez. Mindaddig, amíg a vízvezetékkel kapcsolatos általános csatornázás utján városunk a benne felgyülemlő szennytől alaposan meg nem szabadulhat, a köztisztaság elérésére alkotott szabályrendeleteink alig érnek valamit. A zöld asztalnál igen könnyű intézkedéseket elrendelni, nem nehéz azok ellenőrzésére az eljáró személyzetet utasítani és legkönnyebb a szabály i ellen vétő 1? büntetni. Ámde helyic... czélszerütlen és mindenek- fölött igazságtalan olyan szabályokat alkotni, amelyek kivihetétlenstígöknél fogva nem vezetnek a j czélba vett eredményre, hanem csupán a lakosság zaklatását idézik elő. Ilyennek kell tekintenünk a házakban meggyűlő szennyvíz kezelésére vonatkozó hatósági rendelkezést. Ezt az egészségtelen anyagot ugyanis tilos, az utczára kibocsátani, hanem az udvaron kell valamiképen elkezelni. Erre két mód kínálkozik, vagy az udvaron szétönteni, ami által igen természetesen a talajt teleitatjuk olyan folyadékkal, amelynek segítségével benne minden kórterjesztő anyag vígan tenyészik, akár a jól trágyázott földben a növényzet. Vagy pedig meggyüjtjük a szennyvizet arra szolgáló tartányokban és ezekből időnként kihordatjuk. No hát szeretném tudni, elgondolta-é már valaki, hogy ez milyen költségbe és fáradságba kerülne? Én a magam részéről ezt teljesen kivihetetlennek tartom. Az utczára csak tiszta vizet szabad kibocsá. tani. Erre azonban senkinek sincs semmi szüksége, mert a vizet csak használat után szoktuk kiönteni, az ilyen viz nöáí?TTnintliogy az utczáinknak csak minimális ösésök van, rendesen megáll, poshadni kezd a ház előtt és magára vonja a csendőr figyelmét, aki följelenti a háztulajdonost (vagy lakót) , és kész a kihágás. Ha valahol, úgy itt jogos a kérdés : miben j vétkes itt az, akit a szabályok szerint büntetni keil ? Szerintem nem hibás sem a lakosság, sem a kötelességszerüen eljáró csendőr, sem pedig az, aki a büntetést kiszabni kénytelen. De hibás a rossz szabályrendelet, amely nem éri cl azt, ailfet tulajdonképen akart, de elér helyette olyasmit, amit egyáltalán nem szabad akarnia. Elérkezett az ideje, hogy köztisztasági szabály- ve;', leletünket revízió alá „ ve . vük és, törüljük belőle mindazt, amit az élet hiábavaló parancsnak tanított megismerni. Addig pedig, amig papiroson érvényben van az a sok badarság, kezeljék a hivatottak enyhén és legyen jobb belátásuk, mint azoknak volt, akik ez üres és értéktelen dolgokat szabállyá alkották. Dr. Tanódy Márton. Közrend elleni kihágásokra vonaikozó szabályrendelet. Általános a panasz, hogy a törvényhatóságok túl vannak halmozva szabályrendeletekkel így van ez nálunk is, s a szabályrendeletek nagy tömege megnehezíti, az áttekintést, mert alkotunk, módosítunk úgy szabályrendeleteket, hogy az e tárgyban már alkotott szabályrendeletek hatályon kivül helyeztetnének. De még azért is nagy a közönség, de még az avatottak járatlansága is a szabályrendeletekben, mert törvényhatóságunknál egyetlenegy esetben sem történt még meg — a mint az a legtöbb tör
