Rendőri Lapok, 1905 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1905-10-01 / 7. szám

4-ik oldal. RENDŐRI LAPOK 7-ik szám. házközben vagy a Rákóczv-utczán legyen csendes szem­lélője az utczai járó-kelőknek, bizonyára nem sokáig kell várakoznia, hogy előállítsa a szemérmet-sértö pisz- kolódót, a példás megbüntetés végett. Munkás igazolványok. A mezei munkás­igazolványokkal nagy visszaélések történtek, majdnem a legtöbb hatóság derüre-borura állitotta ki azokat azok részére is, akik csak a féláru vasúti kedvezményt kí­vánták igénybe venni, a visszaélés mindinkább terjed­vén, a földmivelésügyi miniszter ennek meggátlása czél- jából felhívta a törvényhatóságok főnökeit, hogy a mun­kásigazolványok kiállítására hivatott hatósági közegeket az 1898. évi II. t.-oz. végrehajtása tárgyában 2000/1898. szám alatt kiadott rendeletben előirt határozmányok pontos betartására utasítsa. Ezen rendelkezés szerint olyan egyénnek munkásigazolványt kiállítani, aki csak azért veszi azt ki, hogy azzal a vasúti menetdij-kedvez- ményt igénybe vehesse, — nem szabad, mert a felme­rülő vasúti menetdij-különbözetért az illető hatósági kö­zeg esetenként vagvonilag is felelőssé tétetik s ezen­kívül a visszaélést, vagy mulasztást elkövető ellen a fegyelmi eljárás is meg fog indíttatni. — Szigorúan tilos a munkásigazolványokat bármi czimen más részére át­engedni, mert attól, aki igazolványát másnak utazásra átadja, a vasúti menetdij-kedvezmény egy esztendő tar­tamára megvonatik, a munkásigazolványt jogtalanul használó egyén ellen pedig az utánfizetésre való köte­lezettségen felül, az eset körülményeihez képest az 1878. évi V. t.-cz. 379. § a alapján a büntető eljárás folyamatba fog tétetni. Munkások zaklatása. Még mindig jelenté­keny részét köti le a csendőri tevékenységnek az idegen munkások előállítása. A túlságos indokolatlan zaklatás­nak pedig előre látható következménye lesz a munká­soknak elzavarása s a munkáskéz hiánya. Többször esett már szó e helyen is e kérdésről s most és mindig csak az az irány nyújt helyes utat a csendőrnek, mi­dőn csak a rovott multuakat, a hosszabb idő óta reny­hén, foglalkozás nélkül állókat, az iszákosokat, a közrend és csendháborgatókat szolgáltatják a hatóság kezébe. 9127/1905. Iksz. Kérelme a szatmári husfogyasztási szövetkezetnek, melyben növendék-marha helyett naponta 1 — 2 darab gyengébb marha levágására kér engedélyt. , gási, husárulási és mészárszékeket illető szabály- rendelet 8. § b. és 11. §. 1. pontjában világosan ki van mondva, hogy a közfogyasztásra levágandó marhának jól táplált és kifogástalan minőségűnek kell lenni s a szabályrendelet ezen intézkedéseit épen most, midőn a nagy drágaság közepette a közönség amúgy sem kap a mai magas áraknak megfelelő húst, figyelmen kívül hagynom nem lehet. De nem engedhetem meg a szabályrendeletben meghatározott minőségű marháknál gyengébb, tehát tápértékre silányabb marháknak vágását még azért sem, mert az engedély megadásával a többi mé- j szárosok anyagi károsodásnak lennének kitéve, ellenben a husszövetkezet magának még azzal is anyagi hasznot biztosítana, hogy a jobb részeket módjában állana a városból kiszállítani s csak a silányabb husrészek maradnak meg helyi fogyasz­tásra. Ezen határozat Borgida Sámuel szatmári la­kosnak, mint husfogyasztási szövetkezeti gazdának azzal adatik ki, hogy az ellen a kézbesítéstől számitott 15 nap alatt ide felebbezés nyújtható be. Miről tudomásvétel és megfelelő ellenőrzés végett Kovács Bálint városi állatorvos értésittetik. Szatmárnémeti, 1905. október hó 27 Tankóei, főkapitány. Szatmár, 1905. november hó I. A rendőrfökapitányi hivatal. Mindennemű nyomtatványok csinos kiállításban, mérsékelt árak mellett — megrendelhetők a „Szabadsajtó“­Határozat: A szatmári husfogyasztási szövetkezet képvi­seletében Borgida Sámuel gazda által beadott ké­relmet elutasítom, mert az érvényben levő husvá­nyomdában, Rákóczi-utcza 9. sz. a. I Nyomatott a “Szabadsajtó“ könyvnyomdában Sfcatmáron. 1905.

Next

/
Oldalképek
Tartalom