Rendőri Lapok, 1905 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1905-11-01 / 9. szám

II. évfolyam.

Szatmár, 1905. deczember hó 1.

9-ik£ j

Kizárólag a rendőrfőkapitányi | hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára.

RENDŐRI LAPOK.

A RENDŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA.

Összeállítja: Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara.

•'S»

4/* ^ *

♦/

vy

Hajtás gyakorlati szabályzatai)

Az 1890. évi útadó törvény előírja, hogy a közutakon a haji ásnak mindig bal felé, azaz a nyerges ló felé kell tartani, a megelőzésnek azaz az előtte haladó kocsinak mindig jobb felöl kell eléje hajtani, tehát a rudas ló felől. Ebből önként következik, hogy a kitérésnek mindig a haj tótól számítva balkézre, az előzésnek mindig a hajtótól számítva jobb kézre kell történnie. Ily módon a forgalom soha fel nem akadhat, kocsik tódulása elő nem fordulhat, mert az ut egyik oldalán (balról) a menő fogatok, az ut másik oldalán (jobbról) a jövő fogatok hajtatnak, s a közbe eső (bármily szűk ulczában is) tér elegendő a hátrább menő fogatoknak, ha á lassabban haladónak eléje akar hajtani a megelőzésre, mert a menő fogat balra tart, a jövő fogat szintén balra tér ki, s igy egymástól mindig távolodva, a közben előzni akaró tógáitól mindig távolodnak.

A dolgot gyakorlatilag kívánom szömlélhetővé tenni, vegyük fel Szatmáron a legforgalmasabb utczát: a Ka- zinczy-utczát.

A városból kihajtó fogatok balra tartanak, ez any- nyit jelent, hogy minden fogat az utcza ezen oldalán köteles haladni, ahol az Antal D. háza fekszik, mindig balra tart, egész a gyalogjárásig, ha kevés forgalom van s az utcza közepén haladna, — minthogy mindig balra kell hajtani és kitérni — a szembe jövő fogatnak is balra tér ki.

A városba befelé igyekvő fogat, a ref. főgimnázium oldalán halad, mert balra kell hajtania, ha ez irányt megtartja lehetetlen a szembe jövő fogattal találkozni.

Ily módon az utcza közepén marad annyi tér, hogy ott egy előzni akaró fogat elmehet, annál is inkább, mert a menő fogat előtte balra tart, a jövő fogat balra hajtva balra térni is köteles.

Igen, de most jön a complicatio: Wallon előtt két fogat, Beer előtt egy streif szekér, a bútor raktár előtt másik streif szekér, a Lengyel ház előtt egy posta-kocsi s végre a zsidó-templom előtt egy szódavizes kocsi áll. Hogy lehet a torlódást megakadályozni a különben is szűk utczában, ahol szerdánként száz számra közlekednek a fogatok.

Igen könnyen. Nem szabad megengedni, hogy a fogatok a hajtás iránya ellenébe álljanak meg. Azaz Wallon, Beer stb. oldalán megálló fogatok mindig úgy álljanak meg, hogy lovaik a varga-szin felé le*) Szívesen adunk helyet a gyakorlati életből vett közleménynek s midőn arra a csendőrlegénység figyelme felhivatik, egyben utasittatik Hajdú Károly r.-fogalmazó, hogy a bérkocsisokat, a szállító fuvarosokat, talyigásokat öszehíva, a közúti törvényben körülirt s fentiek szerint megvilágított hajtási szabályzatra őket oktassa ki.

gyenek fordulva, a ref. gimnázium oldalán levő megálló fogatoknak lovai pedig a Deák-tér felé legyenek i fordulva.

Ily módon sohasem lehet torlódás, mert a fogatok mindig balra lévén állítva, elindulásuk után nem jöhetnek szembe, a rendes oldalon hajtó fogatokkal.

Különös figyelemmel kisérendők a poslakocsisok, kik nemcsak itt, hanem még Budapesten sem tudnak hajtani, s azt hiszik, hogy nekik mint állami közegeknek mindenki kitérni tartozik, akármerre is hajtanak. Ez nem áll; az országutakon a nehéz postakocsinak (diliganse) kötelesek vagyunk kitérni, de a városi postakocsisok a hajtási szabályrendeletet betartani kötelesek.

Következik, hogy miként lehet elégni azt, hogy a hajtási szabályrendelet betartassék.

Erre nézve következők szolgálnak:

1. Figyelemmel kisérendők első sorban a postakocsik, szódavize:; kocsik, teherszállító streif szekerek, melyek sok helyen álldogálnak.

2. A tégla- és homok-hordó fuvarosok, kik fogataikat gyerkőczökkel húzzák.

3. Az egy lovas fuvarosok, a kereskedők és mészárosok egy lovas fogatai, kik őrült módon hajtanak.

4. Az urkocsisok, kik négyszeresebb büntetést érdemelnek, ha nem tudják a hajtást.

5. Az egy lovas zsidó fuvarosok, kik maguk is, lovaik is nyomorúságos állapotban vannak.

6. A németi fa-fuvarozók, kik semmi szabályt nem akarnak betartani.

7. A fiakkerek, kik között sok a részeges kocsis.

8. Végre a magánfogatok kocsisai, kik legszigorúbban büntetendők.

Ha ezen felsoroltak a szabályrendelet be nem tartása folytán érzékenyen megbüntettetnek, — s ha ezen városi fogatok a rendes hétköznapokon rászo- rittatnak a rendes hajtásra, mikor különben sincs oly nagy forgalom, akkor ezeknek pontos szabály betartása a vidéki paraszt szekereseket, kiket szintén meg lehet többször szerdánkónti rendellenes hajtásukért érzékenyen büntetni — teljesen rá szoktatják a rendes hajtásra.

A forgalmasabb és szükebb utczákon feltűnően látható, s egy lerajzolt kézmutatóval ellátott táblák állitandők fel: „Balra hajts!“ — „Jobbra előzz!“ fel- irásu táblák állitandők fel. (Ezt nagyon sikeresnek láttam Kis-Várdán).

A gyalog járó publikum szintén figyelemmel kisérendő. Akárhányszor megesik, hogy a kapuk előtt álló fogatok előtt, egyes egyének hirtelen átfutnak éppen akkor, midőn a fogat indulóban van. A gyalogjáróra felkapaszkodó fogat, mikor teljes erejét kifejti az iga-