Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)
1896-03-21 / 12. szám
tás körül. A vágy és remény úgy látszik, előbb beteljesül, semmint gondolni lehetett, Debreezen hazafisága, a kultúra iránt mindenkor tanúsított lángoló szeretete csodás módon készül beírni nevét a nemzet ezredéves ünnepének emléktáblájára. A város érdemes főszámvevője, Szabó József indítványt szándékozik a városi közgyűlés elé terjeszteni, a melyben olyan nagy összegű alapítvány tevését javasolja, mely egészen biztosítsa az egyetem létjogosultságát. Az indítvány immár készen van s megnyerte a város irányadó férfiúinak tetszését, támogatását. A gondosan kidolgozott munkálat bevezető része az ezredév megünneplésével foglalkozik. A látványosságok, csillogó fölvonulások emléke hamar elmosódik; azokat a külföld megbámulja, de ítéletét nemzetünkről kulturális intézményeink után formálja meg. Állam és törvényhatóságok a honalapitáshoz méltó, maradandó, örök emlé-. két a műveltségnek szentelt institúciókkal állítanak. Majd azt a szerencsés, kedvező anyagi helyzetet aposztrofája indítványozó, melynek Debre- czen örvend s mely csaknem páratlanul áll az országban. Ez az ősöknek köszönhető, akik a legzivatarosabb századokban Debreezen mai jólétének. gazdagságának alapjait megvetették és tovább építették, akik Debreezennek mindenkor való büszkeségét, a kollégiumot, mely őket nevelte, a viszontagságos élet küzdelmeire mind- megannyi diplomatává képezte, föntartották. Az ősök iránt való kegyelet és a kollégium iránt való hála kötelezi a mai nemzedéket, hogy a millenniumot fönséges alkotással ünnepelje. Az indítvány abban csúcsosodik ki, hogy Debreezen városa két millió frt alapitványnyal teljesen biztosítsa a debreczeni protestáns-egyetem létesítését és fönmaradását. A főszámvevő a város minden nagyobb megterheltetése és erőfeszítése nélkül oldja meg ezen nehéznek látszó kérdést. A kollégiumban van ez időszerűit 8 jogi 2 filozófiai és 5 theológiai tanszék, az újonnan tett alapítványok megbirnak ezeken kívül tiz uj tanszéket. Azonban ezen 25 katedrán kívül egy jól berendezett egyetemhez szükséges még nyolez természettani és két jogi tanszék. Minthogy pedig eddig csak kétezer forintos fizetések vannak számításba véve, a főszámvevő a tanári fizetéseket a következőleg javasolja megállapittatni: törzsfizetés 3000 frt, lakbér 500 frt, korpótlék 1000 frt. Ennek következtében a tanszéki alapok szükséglete, mikor a korpótlók minden irányban teljesen érvényben lesz, 157,500 frt. Ebből a jelenlegi alapok 50,000 forintot bírnak meg. így fedezendő 107,500 forint. Az ennek biztosítására szolgáló 2.000,000 frt alaptőkét következőleg véleményezi a főszámvevő előteremteni. Vegyen fői a város törlesztésre egy millió frt kölcsönt s kezelje ezt külön ala- pitványképen s tőkésítse mind addig, míg megkétszereződik, hogy pedig a két millió frt minél rövidebb idő alatt összegyűljön, a tőkésítendő kamatokhoz csatoljon évente húszezer frtot abból a jövedelemből, amely törvény szerint a városokat az italmérési jövedelmek tiszta haszon eredménye 30'70-a arányban illeti, a mely Debreczen- ben átlag felül van a 20,000 frton. Ily módon II év alatt 1.006,752 frt áll rendelkezésre. Az egy millió köcsön törlesztésére olyan módozatot ajánl a főszámvevői javaslat, a mely mélyen belevág Debreezen gazdasági életébe s átalakító hatással lesz a debreczeni mezőgazdálkodásra. Indítványozza, hogy a 42228 kataszt. hold hortobágyi legelőből, a mely kedvező időjárás mellett kétannyi jószágot is el bir tartani mint a menynyit kihajtani szoktak reá, — rósz időjárásban pedig az egész roppant területen sem képes a jószág állomány egy nyolezada sem megélni, — szakittassék ki tízezer hold és szántás-vetésre adassák haszonbérbe. A törlesztésre szükséges 50,000 frton felül megmaradó bérösszeg vagy a gyorsabb törlesztésre vágj- a házipénztár egyéb kiadási fedezésére fordittatnék. A város e nagy áldozattal szemben az egyetemi tanárok választásánál megfelelő befolyást biztosítana magának. — Szatmári e. m. lelkész! gyámintézetünk kezelő választmánya közelebb tartotta ülését Sonkádon. Az April 9-ki közgyűlésre fontos előterjesztései lesznek a választmánynak. E helyen is fölhívjuk a tagtársakat, hogy a közgyűlésen lehetőleg teljes számmal jelenjenek meg. — Márczius 15. Vidékünkön mindenütt lelkesedéssel ünnepelték e nemzeti ünnepet. Szat- már, N.-Károly városok összes népe ünnepelt. Mátészalkán a templomban, azután a Sarkady nagy termében folyt le az ünnepély komoly része. REF O R M Á T U SOK L A P J A. Este bankett és tánczvigalom volt. N.-Szöllösön a kaszinóban volt népes bankett. Halmiban György Endre, Varga Károly stb. voltak a szónokok. Jármiból vesszük a következő sorokat: Márcz. 15-ét Jármiban is kegyeletesen megünnepelték, a nagy naphoz méltóan. Reggeli istentisztelet alkalmával a templomban ottani lelkész, Kása Ede ur mondta az intelligens közönség előtt egy bibliai találó idézetekkel fűszerezett hazafias imát, és hazafias buzdító egyházi beszédet a következő Szent- irási hely alapján: „Mikor elközelgetett volna Jézus látván a várost (Jeruzsálemet) sira azon“ (Lukács ev. XIX r. 41. vers.) E templomi ünnepély egyszersmind Kossuthnak requieme is volt, melyet a dicső emlékű hazafi halálának évfordulóján mindig megünnepelnek Jármi polgárai, a mely napon több nappig fekete zászló hirdeti a tornyon, a magyar nemzet soha ki nem pótolható nagy vesztességét és örökös gyászát, annál lélekemelőbb volt ez ünnepély mivel azt semmi bankettozás evés ivás, tánczvigalom nem zavarta nem fejezte be; hanem mint egykoron Izrael népe, honfiúi bánatukban, úgy Jármi lakói is e napon hegedűiket fűzfákra függesztették. — Egyházmegyei közgyűlés. A beregi ev. .ref. egyházmegye tavaszi közgyűlését Beregszáz- ban e hó 17-én tartotta. — Ui rend a tanító képzőbe való fölvételnél. Wlassics Gyula dr. közoktatásügyi miniszter valamennyi állami tanító, tanítónő, nevelő és óvónő képző intézetnek rendeletett küldött, mely a fölvételnél és a fölvételi vizsgálatnál a jövőben követendő eljárásra vonatkozik. E rendelet értelmében mindig az iskolaév elejéig dönt a minisztérium a május 31-ére lejáró pályázat alapján, ez által megszűnik az az eddig szokásban volt eljárás, hogy az érdekelt szülők csak az iskola év megkezdése után kaphattak értesülést gyermekeik fölvételéről. — Vármegyénk rendkívüli közgyűlésen — márczius 12, — olyan heves jelenetek fordultak elő, melyek főispánunk s a bizottsági tagok közt fennállott egyetértést megbénították. A mennyire szóbeli magán értesülésünk nyomán az ügyet pártatlanul megítélhetjük, a meghasonlás főoka a j személyi és szolgálati érdekek összeütközésében [ keresendő. A megyei székház kiépítéséről lévén' szó, előző felszólalásokból kifolyólag a főispán azt a kijelentést tette, hogy ha a főispáni lakás birtoklása a megyei hivatalok elhelj zésére vonatkozólag hátrányul szolgál, lemond annak használatáról, az esetben kénytelen lenne azonban Nagy-Károlyból Szatmárra tenni át lakását, mivel Nagykárolyban alkalmas lakást nem is találhatna. Luby Gézának azon indítványát, hogy a gyűlés Isaák Elemér szolgabiró lemondását sajnálattal vegye tudomásul, a gyűlés egy hangúkig elfogadta s azt a lemondóval jegyzőkönyvi kivonatban közöltetni határozta. Iskolai ünnepek a millenium alatt. A vallás- és közoktatásügyi minister leiratot intézett, a tan- felügyelőkhöz, a mely szerint az összes népoktatási intézetben, tehát az elemi iskolákban is az ezredéves fenállás emlékére istentisztelettel ösz- szekötött iskolai ünnep tartassák. Ezen iskolai ünnepély folyó évi május hó 9-ik napjan tartandó. Megengedi továbbá a miniszter, hogy a rendes szünnapokon kívül az iskolák az 1896. év folyamán még hét iskolai szünnapot engedélyezhessenek, a melyek az ezredéves ünnepély kimagaslók!) ünnepi napja, illetőleg a helyi ünnepségekhez alkalmazkodva adandók. Az érintett napon tartandó iskolai hálaadó isteni tisztelet és az ez után a tantermekben a tanítok által lehetőleg az iskolai helyi hatóságok s szülők részvételével tartandó történeti visszapillantásból Magyarország ezeréves múltjára s a nemzeti ünnep méltatásából a gyermekek felfogásához mért módon. Óhajtandó, hogy községben levő tanintézetek lehetőleg együttesen ünnepeljenek. — Amennyiben egyes községekben a helyi hatóságok, vagy társadalmi tényezők az ezredéves ünnepély alkalmából helyi ünnepségeket rendeznek, a fennebb említett szünnapok engedélyezésével az ifjúságnak azokban részvétele lehetővé teendő és előmozdítandó. — Értekezlet. A tóháti ev. ref. lelkészi kör értekezlete Cs.-Papiban tartatott meg Csoo ZsigNyomatoH Weite Ztigmond könyvnyomdájában Mátéizalkán. mond egyh. megyei tanácsbiró elnöklete alatt. A kör tagjain kivüí megjelent ott az egyházmegye két elnöke: Sütő Kálmán és Cray Imre is. A gyámpénztár ügyében igen lényeges javaslatokat tett az értekezlet. — Szatmári egyházmegyénk nehány kisebb egyházának évi háztartását mutatjuk be az alábbi táblázatban, — a mely élénken illustrálja, hogy mennyire igyekeznek egyházaink az önfentartás nehéz terhével megbirkózni. Megjegyzendő, hogy Sályi kivételével az alábbi összegekben a híva* talnoki fizetések nincsek beszámítva. Egyház 1895. évi pénzbevétele kiadása tőkepénze N.-Ar . . . 1310-14 1200 35 3226-71 Cs.-Bagos . . 101P39 882-63 14-58 Csécse . . . 527-44 443-96 258P36 Sz.-Dob . . 275"05 386-92 —•— Mánd . . . 137-61 241-78 2163-83 Milota . . . 1325 61 1160-25 202-84 Riese . . . 251-78 204-62 318-96 Sályi . . . 2920-12 1860-42 2375-90 Óvári . . . 1001-57 453-57 —•— K.-Tótfalu . . 914-80 876-66 —•— Cs.-Újfalu . . 43P05 298-57 —•— Zsarolyán . . 419-14 350-58 —•—, —- Pályázat. A lemondás folytán megüresedett jánki előkönyörgő tanítói állomásra, melynek javadalma lakáson kívül 581 frtra megy — pályázatok ápril 1-ig nt. Varga Lajos felügyelő lelkész úrhoz (Majtis u. p. Jónk) beadandót. — Uj anyakönyvvezetöségek. Jármi s Papos községek külön anyakönyvvezetői hivatal felállítása, iránt s ugyancsak nevezett községek Papos székhelylyel külön megyebizottsági tag választó- kerület felállítása iránt folyamodtak. A folyamodások pártolókig felterjesztettek. — Színházi újdonság. A szatmári színházban Szabados Ede „Virradóra“ czimü eredeti énekes népszínműve, melynek zenéjét Fodor Izsó szerzetté, f. hó 18-án, szerdán került először színre bérletszünetben. — Megvert segédlelkész. A „Magyar Állam“ arról ad hirt, hogy „egy nemtelen zsidó nemtelen boszuböl“ kegyetlenül megvert egy római katholikus segédlelkészt, aki oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy most a halállal vivődik. Az eset Trencsénmegyének egy községében történt. Mayer Endre segéd lelkész késő este tért haza s mikor a templom és plébánia közelébe ütött, szemben találkozott a zsidó korcsmárossal,, aki rávetette magát s addig ütötte-verte, mig a gyönge testalkatú pap összeesett. A korcsmáros ezután távozott, de a pap, aki magához tért, utána futott és elérte, de vesztére, mert a zsidó úgy fejhe vágta botjával, hogy alig tudott haza támolyogni. A „Magyar Állam“ a verekedés okát abban látja, hogy a segédlelkész a népet a korcsma elkerülésére buzdította, még pedig elég sikerrel. Hogy7 mennyi igaz ebből a „véres merénylet“-ből, azt persze nem tudjuk, de remélhető, hogy a másik fél is nyilatkozni fog s igy könnyebben megérthető lesz az eset. A „Magyar Állam“ persze antiszemita izű mártással találta föl a históriát és szenzácziós újdonságot igyen végzi: „Annyira jutottunk már, hogy ebben a keresztény országban épen a keresztények vannak legkevésbé biztonságban a recipiáltak ellen. Igazán gyönyörűen haladunk.“ — Kivándorlók. Szolyváról 60 család van útra készen Brazília felé. Az illetők beszélik, hogy egy lengyel ur igér nekik boldogulást. Csak Hamburgig kell menniök saját költségükön, ott 100- 100 frtot kapnak útra. A kedv nagy, ha csak le nem lohasztja ama 7 nyomorult kivándorló esete, kik szombaton azzal a kérelemmel fordultak munkács v. rkapitányához, hogy tolonczoltassa őket haza, mert éhen halnak, valami lelketlen ügynök zsákmányolta ki a szegény tudatlan népet. Szerkesztői posta. Csenger. L. S. Közelebb bővebben írok. K-n ur rokonszenves ember előttem, elküldeni neki a héten a méreteket. Csenger P. S. Mit szólsz a tervhez ? Nábrád. Keér. Vettem, ifj. K. Ödön urnák. Besoroztuk közlendőink közé. Szerkesztők : Biky Károly és F. Varga Lajos. Kiadja : a „Szatmári Prot. Irodalmi Kör.“
