Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)
1896-02-01 / 5. szám
— Kérelem. A keresk. minisztérium mult évben 14110. szám alatt endédélyt adott az ó-becsei protestáns egyháznak, hogy templom és iskola építési czélokra postatakarékpénztári gyűjtő lapokat küldhessen szét az országban, hogy ki tűzött ezélját könyöradományokkal érhesse el. E: czél csak részben éretett el, mivel sok takaréklap még mindég nem érkezett vissza; nevezett egy-! ház tehát hazafias bizalommal felkéri azokat, kik 1 takaréklapot kaptak és azt mindezideig vissza nem küldtek, hogy azt „Templom építési alapke- zetöségmk O-Becse* czim alatt mielőbb vissza küldeni szíveskedjenek. — Gyászhir. Segesvári József, a n.-károlyi ev. ref. egyházmegye esperese, kántor-janosii lelkész neje f. lio 29-en elhunyt. A családi gyászjelentés igy szól: Segesvary József kántor-janosi ev. ref. lelkész úgy a maga mint István és Victor kiskorú gyermekei nevelten, fájdalomtelt szívvel tudatja, feiejtheteilen nejeitek s az önfeláldozó édesanya néhai Köveseit/ Laurának f. évi január 29-en este 8 órakor 4 heti szenvedés után elete 44-ik éveben történi gyászos kimultát. A kedves halottnak hült tetemei f. ho 31-en d. u. 2 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása Szerint a k.-jauosii sirkertben örök nyugalomra tétetni. Beke hamvaira. — A kautor-jauosi-iklódi társ egyhazak presbitériuma a következő gyászjelentést adta ki : A kantor-janosi-iklódi tarsegy- fiazak presbytenuma fájdalmas szívvel jelenti, tisztelve szeretett lelkésze, nagyt. Segesvári József ur feledhetetlen emlékű nejének néhai Kö- vesdy Laura asszonynak folyo évi január 29-én este 8 orakor hosszú szenvedés után, elete 4 .-ik évében történt gyászos elhunyták A kedves halottnak hűit tetemei f. hó Bi-én d. u. 2 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a kantor-jánosii sirkertben a korai sírba teteini. Kantor-Janosi, 1896. január ho 29-en. — Beke poraira! — A vallás szabad gyakorlatáról szóló törvény végrehajtása. A hivatalos lap közlésé, szerint a vallás- es közoktatásügyi, belügyi és igazságügyi miniszteiek együttes rendelettel szabályozzak á vallás szabad gyakorlataiéi szoló 1895. évi XL1I1. törvényezikk végrehajtását. A rendelet, a inely a törvény 34. szakaszai! alapul, megjelöli az 1868. évi Lili. törvenyezikknek azon paragrafusait, a melyek hatályukat vesztettok és kijelenti, hogy az izraelita vadasra, mint bevett vallásra és követőire alkalmazandók az említett törvények 1—8, 13 -15, 18. és 19. szakaszai. A bevett vagy törvényesen elismert vallasfekezetek valamelyikéből kilépni óhajtók az eddigi uzus szerint kötelesek kilépési szándékukat sajat vallási elöljárójuknak bejelenteni, a kilói, ha erre nezve bizynyitvanyt nem kapnak, az eddig is szokásban volt két tanú állítja ki nekik a bizonyítványt, a melylyeí azután az illető foszolgabirouál s illetőleg a polgármesternél jelentkeznek. A főszolgabiro (polgármester) a rendelethez csatolt minták szerint jegyzéket vezet ,a bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezeteken kívül állók“-ról. Ha valaki, a ki felekezetekeu kívül álló, be. akar lépni valamely felekezetbe, akkor erre vonatkozó szándékát szinten a politikai hatóságnál jeielti be, ahonnan is az ilietó vallásfelekezet papja (elöljárója) jegyzőkönyvi értesítést kap az esetről. A gyermekek mindazonáltal még akkor sem születnek felekezeten kívül állóknak, ha mind a két szülő felekezetnélküli, hanem előzetesen kötött közjegyzői okirat alapján megegyezhetnek abban, hogy valamennyi gyermek egy tetszések szerint való felekezetbeu nevelkedjék. Ha niucs ilyen megegyezés, akkor a nemebeli szülő van feljogosítva anyakouyvezeskor a gyermek vallását megállapítani. Ez a megállapitas a gyermek 5 ik évéig elhalasztható. Ha csak az egyik házasfél all felekezeten kívül es ez iránt megegy ezés nem történt Köztük, akkor a felekezethez tartozó szülő nemét követő gyermek ennek a vallását követi, a másik szü ő nemét követő gyermek vallását pedig ez a szülő állapítja meg. Ez a megállapitas is elhalasztható. Az elhalasztott megállapításokat az anyakönyvyezetó a gyermek 5-ik életevéig nyilvántartja s ha akkor se jelentkeznek a szülök, felügyelő hatóságának tesz jelentést az esetről. E hatóság megidézi a szülőket, ny omozza szándékukat s ha talán eredménytelei) marad a nyomozás, akkor saját jogánál fogva bejegyzi a gyermek vallása gyanánt a feltkezet- hez tartozó másik szülő vallását. Ha mind a két szülő felekezetnélküli, akkor a rokonok meghallgatásával az arvaszek határoz, úgy azouban, hogy a mikor a gyermek belölti hatodik évét, vagyis tanköteles lesz, hogy akkor ez az eljárás mar egeszen.be legyen fejezve. — Kisujszádason, a múlt 1895. évben egyházi és iskolai czélokra a következő adakozások történték: Pethe Gabor főgoudnok es neje Ribó Irma a fögymnáziumi tapintezet alapjára 5ÜU irtot. Ugyancsak arra: a nagy-kunsagi takarék pénztár 2üü frtot, Nyitray Karoly es neje Pólya Eszter 3UÜ frtot, Munkáskor 40 frtot, Kaszinó egylet 37 írt 27 kit, Egyetértés kör 35 frtot, Weiser Fe- rencz 12 Irtot, özv. Steiner Ignáczne 20 frtot, Neufeld Zogmond 10 frtot, Szatmári István es Mohácsi Lajos 5 frtot, Mathe Mihály és neje Gaaí Mariska a középső harang újra öntési költségeinek fedezésére 800 frtot, V. Vegh Jánosué Török Judith árva iskolai gy ermekek ruház.atási alapjára 50 frtot. Ugyanezen népes és virágzó egy házközségben a keresztelesi és esketesi »tola évi 600 írttal megvaltaíott f. év januar 1-tól sza- initva. Ugyan ott az év első napjaiban több derek iparos segéd felkereste és felkérte a helybeli lelkészeket Duraep Lajost és Gulyás Lajost, hogy segédkezzenek egy áltáluk alakítandó protestáns ifjúsági egyesület alakításában. Ha a belügyminisztériumhoz felterjesztett alapszabály ok megerö sitve leérkeznek, az egylet alakulásáról működéséről, értesíteni fogjuk olvasóinkat. — Az „Öralio" mint sajnálattal értesültünk f. hó 29-iki szamából, nem jelen meg többe. — Igazán szégyen reánk protestánsokra, hogy ez erős prot. színezetű lapot nem tudtuk fentarcani. — Farsang. N -Karoly ban a református segélyegylet javara február 8-án, a városháza disz termében tanezv igái inat rendeznek A rendezöbi- zottság negyven fiatal emberből áll, kik mindent elkövetnek a siker érdekében. Ugyancsak febr. 8-án tart a nagybányai református egyház elöljá rósága az egyház fen tartó alappénztár javára egy zártkörű családias estélyt. Mindkettőnek a legjobb sikert kívánjuk! Irodalom. — Templomi Beszédek. Irta Csánky Benjámin. kuuh ‘gyesi ev. ref. segédlelkész. Kiadja Rácz Miklós kunhegyesi ev. ref. lelkipásztor. Karczag. Szödi 8. könyvnyomdája. 1896. Ára l frt 80 kr. 214 lap. Mikor én ezt a könyvet elolvastam, úgy éreztem magamat, mintha valami gazdag Iakomá- ! ról jöttem volna haza. Hiszen mindenik szakács .eltudja készíteni azokat az egyszerű tápláló ele- i deleket, melyek az egyszerű igényű embereket * kielégíthetik, de vannak aztán szakacsmüveszek 'a kiknek kezükben ugyanazon étel más szint, izt, illatot, alakot nyer. Hiszen mindenütt beterítik az asztalt a lakomahoz, de vannak művészi kezelt. ! melyek a terített asztal elrendezésében valódi ;zsenialitást árulnak el, melyek a* divatjamúlt asztalfutók helyett élőviragokkal szórjak be az asztalt, édes illatárral fogadva a melle telepedett vendéget. S hogy a lakoma gazdag legy en — ahoz nem az ételek bősége, nem a fogasok sokasága, hanem más valami kívántatik meg. Csanky is beszórta a teriteít asztalt é.ővi- rágokkal, |iompasaii felteritette s zseniálisán elR E F 0 R M Á T Ü S 0 K L A P J A. Nyomatott Weiss Zsigmondi knnyvnyomáájában Mátészalkán. rendezte azt. Kezei közt az egyszerű eledel más szint, izt és alakot nyert, lakomája nemcsak táplálta, de gyönyörködtette is k-lkemet. Szóljunk kepek nélkül. Csánky az egyházi beszéd irodalom terén egy eredeti önálló tehetség. A kitaposott széles országút mellett egy uj ösvényen jár, nem mondom, hogy kellő biztossággal, de erős akarattal. Beszédeit alig jellemezhetném jobban, mint ha azt mondom, hogy sok \ an bennök a Madach szelleméből. A Csanky belső világa sokban hasonlít a Madáchehoz. Költő, a nélkül,’ hogy verset Írna; bölcsész a nélkül,'ho^r száraz lenne. Előszeretettel hajlik az Endródy, Reviczky könynyező múzsájához, de szeret meditálni a nőies Luthardt mély gondolataival. Virágot tépdes Arany, Tompa, Petőfi berkeiből, de fölkeresi Plató, Hegel bibiióthékába préselt eszméit is. Virágokkal, eszmékkel szórja be beszédeit s egy-egy verset ir meg prózában. Természetes, hogy e beszédek megértésére — kivált egy hallás után — distingvált közönség kívántatik. És ha kifogást telietek e beszédek ellen, csakis az a kifogásom, hogy egyszerű élet- kórbeu mozgó hallgatóink nem találják meg bennük, a mit keresnek. Oly magasra szárnyalni s oly melyre le bocsátkozni nem képesek. A kunhegyesi derék gyülekezetnek jó emlékű s a maga korában méltán hires prédikátora Kuliffay ekként jellemezte volt a gonosz életű embert prédikáeziujabati: „az erkölcstelen, az Isten törvényével nem gondoló, azt a háta megé veto, felebarátját megcsaló, megkárosító, megszo- moritó, elnyomó, megnyomorító, őt méltatlanul sértegető, rágalmazó, vele igazságtalanul bánó ember úgy tarthatik, mint Istennek ellensége és gyűlölője!“ Csánky ugyanazon szószékben ekként prédikál: „ . . az emberi kebelnek belső titkos, coalhatatlfinsagig finom, érzékeny mérlege, a lel- kiismeret azt bizonyítja, hogy az erkölcsi javak nehezebbek, fontosabbak, becsesebbek, az anyagi javaknál. A tolvaj, a g3’iíkos kezének reszketése, a bűn első gondolatara, ennek a mérlegnek meg- rezzenesét, es az erkölcsi javak nehéz és becses voltát jelenti: . . Ezért van az, hogy az erkölcsi világot kt-pező, erkölcsi javakkal biró emberiség becseseimnek érzi mag.it, az erkölcsi javak nélkül szűkölködő egesz természeti világnál, annak minden teremtményeméi . . .“ — E két idézet, melyet minden vaiogatas nélkül, csak úgy ráfordítva irtain ki a két miiből, eléggé jellemzi azt a nagy lépést, melyet egy pár évtized alatt tett a mi templom szónoklatunk; De vájjon meg- teue-e ugyanazon lépést velünk a gyülekezet értelmi fejlődése? Csanky erős protestáns, lángoló hazafi. A reformaczió ünnepen fölveti a ma uralkodó eszméket s azok közül diadalmas lelkesedéssel hozza ki a prot. egyhazat. A biblia értelmezésében teljesen otthonos, széles latköre, sok tanulmánya van. Nyelve, iralya duzzad az eszmék s gondolatok terhe alatt, néha tultömör, de nem nehézkes. Vannak eg^es beszédei, a melyek egy kerek egészet alkotnak, mint egy közmondat, elfelejtjük nála a homletikai szabályok mértekét alkalmazni, úgy visz magaval fölfelé . . . Sajnáljuk, hogy e Lap terjedelme nem bírja meg az egyes beszedek bővebb ismertetését s csak ily rövideu mutathatjuk be e derék müvet, melylyeí szerző és kiadó megajándékozták irodalmunkat. Találják meg jutalmukat abban, hogy az ifjabb ielkószi nemzedéknek ösvényt törtek a prédikaezíó irodalomban. Ajánljuk az ifjú szerzőt müveit hitsorsosa- ink figyelmébe. Sz; Szerkesztők : Biky Károly és F. Varga Lajos. Kunija: a „Szatmári Prot. Irodalmi Kör.“
