Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)

1896-01-04 / 1. szám

rj 7 . IV. évfolyam. Mátészalka, 189$. január 4. L szám. EGYHÄ2TÄRSÄDÄLMI HETILAP. A „SZATMÁRI PROTESTÁNS IRODALMI KÖR“ KÖ Z L Ö N Y E. Szerk982tő«ig : hóvá a lap szellemi részét illető minden közlemény és az elő­fizetési pénz is küldendő: Gyűrtelek (Szatmár m.) Névtelen yagy álnév álatt érkezett közleményekre nem reflektálunk. Leveleket csak bérmeutve fogadunk el. Kéziratokat vissza nem adunk. Előfizetési dijak: egész évre 4 írt. Félévre 2 frt. Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési és nyílttéri dijak előre fizetendők. Kiadóhivatal: hová a hirdetések és hirdetési dijak, valamint a reklamáeziók inté- zendők : Mátészalka, Weisz Zsigmond könyvnyomdája. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. — Nyilttér sora 20 kr. Kincstári illeték minden egyes hirdetés vagy nyilttér beiktatásánál 30 kr. Megjelenik a lap minden szombaton. Igyekezni fogunk vármegyénkben az egy­házi és társadalmi közélet minden jelentősebb mozzanatáról tájékozni olvasóinkat. Irodalmi kö­rünk, egyházmegyénk, szatmári főgimnáziumunk,' felsőbb leányiskolánk, egyes egyházaink érdekét előmozdítani kedves kötelességünk leeiid. Egy- j házkerületi értekezletünk a jövő őszön Szatmáron j fog megtartatni. Annak sikere egyházmegyénkre, i Szatmár városára, sőt egész vármegyénkre fényt, fog vetni a haza távol vidékeiről. E siker érdé- í kében a tennivalókból ki vesszük a magunk j részét. A munkamező nagy és térés előttünk. Mun­kálkodni fogunk abban teljes erőnkből, Nem is j leszünk magunkra hagyatva. Irodalmi körünk a szerkesztőséget újabb erőkkel bővitette ki, hoz­zánk adván a központból Rácz István lelkész és Re.géczy Sándor fógimn. tanár szerkesztőtársakat. Munkatársaink is az uj évvel szaporodni fognak. A lapbizottság tagjai figyelnek arra, hogy Lapunk a kitűzött irányt betartsa. Nincs egyéb hátra, mint Lapunkat a tisztelt közönség támogatásába ajánlanunk. Szerkesztők. A »Reformátusok Lapja“ megjelenik heten- 1 ként szombaton egy ivén koronként melléklettel. Előfizetési ára egy évre 4 frt, évnegyedre j 1 frt. Az Írod. kör tagjainak egy évre 3 frt, fél­évre 1 frt 50 kr. . Az előfizetési pénzek Biky Károly (Györte- lek) nevére küldendők. Hirdetéseket felvesz Weisz : Zsigmond könyvnyomdája Mátészalkán, hova e reklamácziók is iutézendők. f o A Szatmári Prot. Irodalmi kör, mint kiadó. Az egyházi javak kérdése. Az egyházi javak államosítása az utolsó ötven év alatt több ízben foglalkoztatta a magyar országgyűlést. 1844-ben — a re- versalisok virágzó korában — azon kér­dés felett folyt hosszas és heves vita az országgyűlésen, hogy a papi javak jöve­delmei, az isteni tiszteletre szükséges ösz- szegen és a papok illő javadalmazásán fe­lül, iskolák felállítására, tanítók képzésére és más közhasznú czélokra fordittassanak. Palóczy, Radvánszky, Szentkirályi igen ala­pos és erőteljes érvekkel harczoltak a papi követek ellen, kimutatván törvényeinkből: hogy a papi javak jogi tulajdona az or­szágot illeti s úgy az ország, mint az egy­ház érdeke parancsolólag követeli, hogy ezen javakat az állam kezelje.*) 1848-ban az első népképviseleti or­szággyűlésen, augusztus 9-éu az egyházi javak kérdésében Deák Ferencz igazság- ügyminiszter igy nyilatkozott: „ne hason­lítsa ezeket senki össze a magánalápít- vátiynyal, mert a kath. alapítványoknak nem csekély része a status javaiból ada­tott már sz. István áltál azon jószágokból, melyeket a státus közszükségeinék fede­zésére szakítottak ki eleink akkor, midőn az országot felosztották. A protestánsok és ó liitüek minden alapítványai magán­alapítványok, ezekhez a Status nem járult semmivel.“ Ugyan ezen ülésben Klauzál *) Lásd Prot. Szemle 1894. 2-ik füzet 81—100 lapo­kon. Kovács Ferencz: Az 1844-ífc évi orsz.-gyűlési napló. TÁRCZA. Hogy szoktatta le Sarfalu lel­késze híveit a palinkaivasról. — Népies elbeszélés. — — A „REFORMÁTUSOK LAPJA“ eredeti tárczája. — (Folytatás.) Másnap reggel a Nyakigláb gazda szépen rendezgető helyiségében az üvegeket és varta azoknak rendes gazdáit, de biz azok csak nem jelentkeztek. Egy-két ember — ki nem volt jelen teguap este az iskolában — vetődött csak be a korcsmába; azoktól tudakozódott, hogy mi bajuk lehet az embereknek ? talán megbetegedtek . . Meg az a Jankó kisbiró sem tért be hozzá, pe­dig látta, hogy az utczákoii járt dobolva. Az öreg bitó literes üvegje is ott áll megtöltve szépen, a Kántás esküdt uramé, meg a többieké is mind, mind . . de gazdajok csak nem jelentkezik. Nem is ment oda késő estig senki a vart vendégek közül, hanem mikor az este eljött, ugyancsak szép számmal mentek az iskola felé, hol a tanító a legnagyobb szívességgel várta már és fogadta őket. Tele is volt az iskola egészen, minden pád­ban emberek ültek, kik egymás között beszél­getőnek addig, inig a lelkész ur megérkezik. Nem sokáig váratott azonban magára a jó tisztelendő ur s kisérve többek által az iskolába lépett s nyájasan köszöntötte a jelenlevőket és azután igyEezdé meg beszédét-: — Igen örülök rajta, hogy ily szép szám­mal jöttek össze ma is e helyre . . jele ez an­nak, hogy önök becsületes és jó lelke komolyan érzi szükségét annak, hogy okulni és tanulnia kell a mai időben mindenkinek, ki boldogulni akar s mivel látom, hogy a jó szándék megvan önöknél, hogy meglegyen az alkalom is, én kész vagyok a teli estéken át ide jönni és önöket ta­nítani. Most pedig — a mint Ígértem tegnap este — befogom önök előtt mutatni, hogy a pálinka csakugyan méreg . . Kérem édes tanító ur, le­gyen szives behozni a szükséges tárgyakat. A tanító kifordult s kevés idomulva be­hozta az üveget, meg: egy kis bögrét, egy vere­bet és egy macskát. A népség csak bámult, hogy mi lesz itt, mire való az a bögre, a veréb es a macska ? A lelkész egy kis üvegcsébe pálinkát tett s azzal a tanítónak intett, ki a bögréből egy ege­ret vett ki. Az egérnek száját azután egy vékony ág segítségével felnyitotta s a lekész egy-két csepp pálinkát öntött szájába. Az egeret a tanító ekkor letette az asztalra s egy rostélyos födővei lebontotta. Az egér — eleinte vagdosta magát jobbra, balra, azután hányát vágta magát — meg volt dögölve. — íme lássák, a pálinkának milyen mérges hatása van . . csak egy két csepp kellett belőle és az egér megdöglött tőle. — Itt van egy veréb . . most még eleven és élénken vergődik kezemben; de töltsön csak szájába tanító ur egy két csepp pálinkát, oda lesz ez is. A veréb hasonlóképen kiszenvedett. Azután a macskara jött a sor. — Itt vau ez a macska; gazdája agyon akarta ütni, mert a kamarában ugyancsak sok kárt okozott neki. A tanitó ur elkérte tőle s mi­után úgy is ki volt már mondva a halál felette -. nem lesz kár, ha kimúl e világból. A macska is pálinkát kapott szájába, egy­két cseppet többet, mint az egér és veréb, azután el lett bocsátva. Szaladt a sarokba s ott vergő­dött egy darabig, azután felfordult az is. — íme édes barátaim, láthatják ezekből, hogy a pálinka csakugyan méreg. Megöli ez a szervezetet biztosan; persze, hogy ha ezek az állatok is kis koruktól kezdve és igen kis adag­ban adva, kapták volna már a pálinkát, ily' gyor­san ölő hatással nem birt volna az rájuk. És azért nem öli meg az embert egyszerre,' mert fájdalom, már kis gyermek korában — és kis adagban — kezdte el a pálinka ivást; de azért bizony csak romboló hatással van az az emberi test szervezetére is. Az orvosi tudomány minden kétséget kizárólag bebizonyította már, hogy a pálinka lassan ölő méreg s az emberi test igen sok nyavalyái, úgy mint a halványság, sápadtság, rövid és nehéz lelekzés, a fulladás, a vérszegény­ség, az erőtlenség éppen a pálinkaivás következ­tében állanak elő s rongálják a test egészségét. Azon falvakban, melyekben a pálinkaivás el van terjedve, a lakosság renyhe, dologtalan s még a gyermekeken is meglátszik, hogy szülőik pálinkát isznak, mert még azok is oly sápadtak, aluszé- konyak és vézna tennetüek, hogy szánalom is Előfizetési felhívás. , A „Reformátusok Lapja“ az 1896. évben is i meg fog jelenni. i A lap iránya megmarad továbbra is. Óva- i kodni fogunk attól, hogy tisztán egyházi szakla- j' pót adjuuk. Müveit protestáns közönségünk szá- ! mára akarunk egyháztársadálmi lapot adni, mely \ mintegy összekötő kapcsot képezzen az egyház á annak világi rendű tagjai között. A tisztán felekezeti Lapok, hogy bejuthas­sanak az olvasó nagy közönség közé, olyan czi- meket vesznek föl, melyek megtéveszthetik a, nagy közönséget, mint Magyar Állam, Alkotmány, | Magyar Néplap, vagy a szatmári Heti Szemle, j A nevök után senki sem hihetne, hogy tisztán j felekezeti hírlapok. Mi nem akarunk tévedésbe ejteni senkit egy perezre sem. Mi odaírjuk zászlóinkra egyenesen, hogy ez a lap a Reformátusok Lapja. Mi nem i tűzünk ki hamis ezégért, hogy az alatt más bort j mérjünk. De épen azért tisztába lehet a közön­ség azzal, hogy ez a Lap a valódi magyar nem­zeti ideáloknak, a józan szabadelvüségnek, a tiszta vallásosságnak és erköFesiségnek szolgálatában áll. Tisztába Lehet a közönség azzal, hogy távol áll | ez a Lap minden felekezeti elfogultságtól, minden [ gyűlölködéstől és túlzásoktól, hanem hirdeti és i tanítja, hogy szeretni kell minden embertársain­kat vallás és nemzetiségi külömbség nélkül, mint azt a mi Urunk tanította. S ha néha szembe is kell illanunk túlzásba járó felekezeti színezetű' laptársainkkal, azt is szeretettel és kellő kímé­lettel tesszük, soha nem feledvén, hogy egy ha­zának polgárai, egy atyának gyermekei vagyunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom