Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)

1896-01-04 / 1. szám

•REFORMÁTUSOK L A P J- A.

Gábor miniszter ezeket mondá: „Attól félnek sokan, hogy a katholikus roppant fun- décziókat nem szabad érinteni. — Ezeket nem csak szabad érinteni, de kell is érinteni, mert ezek javakból állanak, melyek akkor adattak a nevelésre, midőn még egy vallás volt Magyarországon . .“

1870-ben már odáig jutott e kérdés, bogy a képviselőház raárczius 28-án egy 12 tagból álló bizottságot választott és küldött ki azon megbízással, hogy vizsgálja meg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapítványok jogi természetét. E bizottság aztán három albizottságra oszlott, az első a vallásalap, a második a tanulmányi alap, a harmadik a többi alapok viszonyainak megvizsgálásával bízatván meg. Az első albizottság be is. végezte munkálatát azon vonatkozó okiratok..alapján, melyeket a minisztérium a különböző levéltárakból beszerzett és közölt a bizottsággal. Azonban megjegyzi a bizottság a Jelentésében, hogy számos fontos okmánynak birtokába nem juthatott elháríthatatlan akadályok miatt. De az átvizsgált 88 okiratból világosan megállapíthatta, hogy: a vallásalapot képező javak és alapítványok feletti rendelkezés joya kizárólag az államot és pedig a törvényhozást illeti. —Ezt a Jelentést 1872-ben adta be a bizottság, azóta ott hever a képviselőház irattárában. Azóta a kérdés nem tárgyal- tátqtt az országgyűlésen. Az egyházi javak kérdésében csak úgy mellékesen, érintő- lég* történtek egyes nyilatkozatok, mig legutóbb a kormány szükségesnek találta hivatalosan kijelenteni, hogy az egyházi javak szekulárizácziójára jelenben senki nein gondol.

Klérus egy félszázad óta folyton arra törekszik, hogy az egyházi javak birtok- magának örök időkre biztosítsa. A hátíyézör csak az egyházi javak kérdése ■v özönyé'gre/került, mindannyiszor hangosan követelték á kath. autonómiát, hogy ha

az állam rendelkezni akar a kath. alapokkal, hát adja meg a katholikusoknák is az autonómiát, mint megadta a protestánsoknak. (Egyházi autonómiájukat a protestánsok a békekötésekben szerezték.)

1871-ben, midőn ama fentebb említett országos bizottság már munkálkodott, a kath. autonómiai kongresszus által elfogadott önkormányzati szervezet 4-ik szakasza így hangzik: „A kath. egyházi ja- vadalmasok birtokában, illetőleg kezelésük alatt lévő összes javak és alapítványok, a vallási, tanulmányi f egyéb katholikus alapok, a magyarországi kath, egyház tulajdonát képezik.“

Azóta is folyton hangoztatják, hogy a kath. autonómia föczélja volna az egyházi javak feletti szabad rendelkezés biztosítása, a javadalmak haszonélvezetének telekkönyvi kiigazítása.

Két irányzat áll hát szemben egymással az egyházi javak kérdésében. Az egyik államjavaknak tartja ezen javakat, a másik tisztán katholikus alapoknak. Az egyik állami kezelés alá akarná venni azokat, a másik örök időkre biztosítani szeretné a kath. egyház javára.

Elfogulatlanul Ítélve meg a kérdést, történeti és jogi szempontból világos, hogy az egyházi javak felett a magyar törvény- hozás rendelkezik, mint rendelkezett a történelem tanúsága szerint minden időben.

Nem fejtegetjük most, hogy áz egyházi javak eredete nagy részben hamisított okiratok alapján keletkezett, neih fejtegetjük, hogy mi czélra lettek azok adományozva. Ezeket t. olvasóink jól ismerik. Csak annyit mondunk, hogy a magyarországi egyházi politikának az alapját az. egyházi javak képezik. — Mindaddig, mig: ezen kérdést a magyar törvényhozás meg nem oldja és pedig a jog és igazság alapján — mindaddig az állami élet modern fejlődésének útjában fog állaui a középkori intézmények e darab sziklája. — Az egész kerek földön egyedül Magyarország

az, mely megtűri ez intézményt kebelében, holott a kultur-állam fogalma egyenes ellentétben all azzal.

Sz.

Újra a belmissziőról.

A Debreczeni Prot. Lapban már meglehetősen kivitatkoztuk magunkat a belmissziőról és még fogunk újra is, mert én egyáltalában nem latom azt, hogy a bel misszió körijl nagyon tisztázódtak volna az elmék. Pedig nagyon szükség, elsőrendű szükség, hogy. e-tekintetben tisztán lássunk és okosán, hasznot hajtólag cselekedjünk. Mi hát az a belmtsszió?- '

Ma reggel iiógy felébred fém-,- elkö-zditem' gondolkozni. az emberi Jest szervezetről s elgondoltam, hogy ennek a szervezetnek" kozpónfjaii Vtth a szív és ez a szív szolgáltatja az pgész test- szervezetben a vért, azonban ezen szolgáltatásban sok apró testrészecskék is,.részt vesznek. Na most ha a vér áthatja az egész szervezetet, akkor van egészségeim nein, úgy betegség jön s aztán egyes szervek elhalása s utövégre a szívnek is megbénulása. ’ ’< >av .

Nohát' az egyházi élet Is ilyen. ’ Az egyházi,, életnek központja i a: templom,/és. a lelkész. JÉnnejy'.'' kellene az egész ..egyházi testben cii/cpláfüithi' lit lelki életet adó isteni beszédet. Leiietsékes-é ez Én azt hiszem, hogy a lelkész egymagát erre még a legkisebb faluban sem kápas,"annyival kpvésbé képes aztán nagyobb -varosokban, :ífpr„o...Martin, Vásárhelyen és mps sok tanyákkal ^bíró helyekén az egyházi tagok felé nem mehet'' templomba 8 igy ezekbe írem' czirká'l az evahgyélioYb-i'hit-és élet. Debreezenben sem megy niifidrn /ember á templomba 8 igy, ott seui-.-ezirkái .mindenkjben w evangyeliomi hit és élet, de nem czifjtól,.az minden .iTrr csak .példánk ynilitein —- liájdu-bosZÓV- niényi, békési es török ■szentmiklóSLsito ref. egy- házfá'gpk'Bart "Áé'rn.' 8'így az eieduVény mi? Azök, kikbeii nem czirkál az'evangyeliomi élet, a-zok meghalva leesnek az egyház bestéről. S iiipen vap pddig .is, jövőben .pedig még; nagy obi) mérvben a. reformat,us egyház, összezsugorodása.

Hat ezt ;iz 'összezsugorodást kell megszüntetni, ezt pbifig L%ak a "belniissió folytán /lehet. iiV ■ Mi'h'át az a bel misszió. Altnak eszközlése, hogy az egyház minden tagimbandiiktessen, az evan- gytfliomi hit és élet... Azt liigzein. p.z már csak magyarul is megértbe,tó dolog. ' ■

Hát mi áltál eszközöljük ezt?' ••'. í • i Biferthy nem -cselédotllouok, mester-beszállók, temetkezési egyletek,itpénzjntézefceÉ és még a jó ég tudja micsoda egyletek' alakítása által, hanem az elő Isten beszedőnek,‘a nieg pem ha0 reájuk■■■■nézni; s az ilyen falvakból alig válik be '«r.kato.iiának, egy .„vagy, lyjt ifjú, a többi mint szűk mellű,jézna termetű; megromlott szervezetű haza bóesáftaíik, hogy itthon tengesse nyomorult életét s, szüleitől öröklött é's a pálinkaivás folytán csák hövelcédett nyavalyája' által időnek eiőtte sírjaim tászitassék. , t.-r «

"v—'Figyelemmel végignéztem az anyaköny- Vét s itóhól/aHegszomorubbb tapasztalatokat szereztem. EzSlött ötven évvel volt e helyiség la- - kosainak' száma 2525 és ezen népességből évente frtégpaitak 75;-en, 100-an, születtek . pedig ,éven- Ifént 150-én, 160-an. Ma már az Összes népesség száma csak 1530 és ebből a majdnem felényi / - ázámu. népességből meghal.mp év^ftkéht 80—,90, "■< ‘születik' pedig évenként 45—50 .gyermek. Szó-, linóm adatok ezek tisztelt barátaim 1/'Azelőtt minden .száz . lélekre esptt 8—4 halott, ma , minden száz létekből meghal 6. Tehát a halálozási eset épppn két annyi ma, mint., ezelőtt Ötven. évvel volt, ■ iáikor a pálinkaivás nem volt még igy elterjedve, .mint ma már van. — Azelőtt született minden 100 lélek úrim/"6, ma pedig 'születik minden száz lélek után 3. Azelőtt a meghaltak jég; nagyobb része 70—80 esztendős korú volt, ma 65 éven felüli egy sincs a holtak, között s a legtöbben 40—50 év között már elhalnak.

Ezek az adatok — melyeket nem én gondoltam .ki, de nagy lelki fájdalmamra — a legbiztosabb forrásból meri tettein, elég , világosan, elég érthetően szólnak hozzánk s kérnek, intenek arra bennünket, hogy a pálinkaivástól, ettől a — jelekre és testre egyaránt káros hatással biró — méregtől őrizkedjenek.

Családapák önök többnyire mind; gyermekeiknek jobbiétéért, boldogságukért élni, halni kész szülök . . Ha valaki azt mondaná önök közül akármelyiknek is: so se gondolj azzal a gyermekkel, inkább azon légy, hogy az minél satnyább legyen, hogy lelkere nézve buta, testére nézve gyenge, erótelen legyen, adj neki mérget, mely, megöli őt időnek előtte . . nemde megháborodva utasítanák bolond beszédével az ilyen gonosz lelkű tanácsadót; és még is lássák, ’-t— habár nem is öntudatosan és szándékosán, de ezen bolond tanács szellemében járnak el akkor, midőn a pálinkaivás által megromlott testi szervezetek minden gyengeségeit — az 'öröklött vérben már átadják gyermekeiknek, azoknak a szegény ártatlan teremtéseknek; kik ügy örülnek az | életnek, úgy szeretnének jó egészségnek örvendve I sokáig-élni . . de az öröklött gyengeség s a szü- j lök példája után megkezdett és '.folytatott1 pálin- / kaivga. következtében — csak kinos és rövid |

.életre vannak kárhoztatva. ‘ '

Azért édes atyámfiái, gyermekeik nevében, azoknak az ártatlan terémtésekiiek nevében is. kérem önöket arra, hogy* a pálinkaivással hagy- i jutlak fel. ' j

Mély csendességben hangzottak el a jó lel-: kipásztor eme szavai, látszott az arezukon, liogy'j e szavak hatottak, hogy bejutottak oda, hot a1 lelkiisméret nltidtá eddig csefides álmát . . . „és1 ugyancsak rázzák fel álmából az alvó lelkiisme- • retet s az mintha már ébredni kezdene ben,nők.. ,

Az öreg Filótás meghatott an állt fel és a többiek felé fordulva igy szólt:

— Atyámfiái! Ugy-e csak . sokat tanultunk hia1 ü jó tisztelendő úrtól . . . Áldja meg Isten ötét,’ a miért a mi javunkért, boldogságunkért annyi fáradságot tesz. Hát most már azt mondom : egy sem * lesz közülünk jóra való ember, a ki még ezentúl is pálinkát iszik. Én ózzál az em- I bérrel nem fogok kezet sóba . . . Adjanak kezet j nekem azok, kik velem együtt éreznek, kik ve- 1 lein akarnak tartani. 1 Alsó-őrs.

És az emberek egy ni ásután .siettek kezet adni az .öreg Filótásnak, ki ott .állt közöttük lelkesült arczczal s könnyező szemekkel . . .

A lelkész meg volt lépettre a hatás által s nagy örömmel nézte, mint fognak .kezet az öreg Filótással műid, mind.

Amint a jelenetnek vége volt, felkelt helyéből és tő isekeiret fogott? az üreg Filótással, azután igy szp.lt: t

— Engem az Önök lelkesedése "igen meghatott és én hiszéin,' hogy itt emberek vannak mindnyájan, kik az adott- szót . megtartják s igy már is a legjobb*reménységben vagyok afelől, hogy önöket sikerült megnyernem a jó ügynek, dé azért ihég’ís arra kérem önöket,! hogy komoly meggondolás után tegyenek >csak fogadást, azért gondolja inég magát mindenki, hogy lesz-e eleg eieje a fogadás megállásunk-Holnap este azután mikor ide megint összejövünk, ünnepélyesen.nyilatkoztassa ki mindenki, a ki akarja, hogy ő tagja lesz a mértékleteöségi egyletnek,' mely itt- meg fög alakulni holnap s a taniró ur-szives lesz. majd egy pár sorban megírni - azt, aminek: aztán, a nevet mindenki aláírja. Most pedig a .jó,Istent kérem, hogy a mi nemes elhatározásunkhoz adjon nekünk erőt. Áldja meg iizdsten-önöket; kik mai elhatározásukkal egy jobb jövendő"alapját tették álé. Köszönöm ezen elhal,árözásakut .Isten, az ein- ! bérrség, a haza és ártatlan.gyeRmekeikíimyóben .. Áldja még az Isteir mindnyujokat ! Adjon Isten jóáejszakát. -» * "■ u

Áldja még az Isten jAAisztelendő urunkat is, jegyé áldot.tá iniiideu «lépését . . Hangzott fel e jó' kívánat mindenfelől . ... s azután a népség oszolni kezdett hazafelé.

Folyt. kov. Á' ,"e ;.3hIn'

Döméiig Zoltán.