Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-08-27 / 33. szám
8 REFORMÁTUSOK LAPJA — Elkeresztelesi eset. A „Magyar Állam“ írja a következő esetet: „Az elkeresztelési ügynek egy igen eklatáns esete adta magát elő Verespatakon. Ugyanis ide való Hainorszky József és Görög Anna vegyes házasságban élő feleknek folyó évi márczius 12-én iker-gyermekük született, kiket az unitárius papnál kereszteltettek meg. Az unitárius pap a leánygyermek — mert az anya katholikus — anyakönyvi kivonatát hozzám áttette beanyakönyvelés végett. En azonban csak azon föltétel alatt szándékoztam beírni, ha az anya leánykáját vagy elküldi vagy elhozza, hogy újra kereszteljem, mint ez az unitáriusokkal az áttérés alkalmával is gyakoroltatik. Erről az anyát többször értesitettem, de feltételemnek eleget nem tévén, azon hitben voltam, hogy leánygyermekét is az unitáriusoknál hagyta. Történik azonban, hogy a leányka jul. 19-én elhalt; a szülők most azt kívánták, hogy temessem el. Mit természetesen megtagadtam; minek a következménye az lett, hogy az unitárius pap a főszolgabíró ur felszólítására a gyermeket eltemetvén, ellenem panaszt emelt, hogy ötét a kivonat el nem fogadásáról annak idejében nem értesitettem. A szóbeli tárgyalás folyó hó 13-án volt a főszolgabirói hivatalban, melynek jegyzőkönyve az alispánhoz terjesztetik fel, Ítélet hozatal, illetve utasítás adás végett, hogy hasonló esetben mikép járjon el a szolgabiró.“ — Az Emke nyolczadik évi jelentése szerint e nemzeti intézményünk vagyonértéke ez idő szerint az egy millió forint körüljár. A nagy alapítók között találunk 14.000 frtos alapítványt egy református lelkésztől — Zakariás Dánieltől — de kath. főpapot csak egyet sem a nagyobb alapítók között. Ott vannak pedig a nagy magyar városok, áldozatkész főurak, közéletünk számos jelesei és hölgyei az alapítók között, — maga Kun Kocsárd gróf több mint 200 ezer forinttal. Főpapjaink apácza zárdákra, lourdesi és máriaczelli kegyhelyekre, péterfillérekre tudnak áldozni ezreket, de e spe- cziális magyar nemzeti intézményre nem jut semmi azon gazdag javadalmakból, miket a magyar álladalom egykor nemzeti czélok előmozdítására is adott kezelésók alá. Vaszary prímás 500 frtos adománya talán ott is meg fogja törni a közöny jegét. És ez a papság zengi ajakán unos-untalan a hazafiságot 1 — „Megtérések“ czim alatt a „Magyar Állam“ egész passzióval szedegeti kötényébe azon megtévedt lelkeket, kik egy s más okból (az okokat most nem feszegetjük) a kath. egyházba megtérnek. Hogy minő ízletesen garnirozva tálalja olvasói elébe ezen megtérési kaviárokat, csak egy példát mutatunk b e művészétéből. Azt mondja, hogy: „Borsi Imre 24 éves ifjú, ki eddig Kálvin zagyva táborában szolgált, de minden kedv nélkül „Nagyboldogasszony napjan esküdött fel a törökszentmiklósi plébánia templomban Jézus Krisztus zászlója alá . . .“ Hát hiszen a „M. Á “-nak mindent lehet mondani a csörgősipka alatt, lévén az ő beszedje a Bolond Istókba való beszéd. — Zelenka püspök a közelebbi kerületi gyűlésen az 1868. Lili. t. czikkről ezeket mondta: „Mi e törvény hez szigorúan ragaszkodunk, s annak bármely irányban módosítása a nem római katholikus többség jogainak es érdekeinek egyenes megsértése volna. Csak egy esetben lenne a sz lök természetes joga veszedelem nélkül kimondható s ez volna a kath. egyháznak az államtól teljesen külön választása s oly autonómiával ellátása, milyennel mi dicsekszünk, vagyis ,az 1848. XX. t. czikk- ben kimondott nagy elvnek e tekintetben is valósítása és az államnak egyforma mértéke.“ — Egy másik elkeresztelési Ítélet. Emlékezhetnek olvasóink, hogy Nógrádmegye alispánja egy hozzá utalt elkeresztelési esetben a kath. plébánost az első fokú Ítélet megváltoztatásával a vád alól felmentette s a miniszteri rendeletet törvénybe ütközőnek deklarálta. Most a belügyminiszter 3-ad fokon az alispáni Ítélet feloldásával az illető plébánost 10 frt birságban marasztalta el. — A temesvári pátronátus kérdésében a belügyminiszter leirata megérkezett Temesvárra s ezzel a ple bános választás ügye végleg eldöntöttnek tekinthető. Tudvalevőleg a megerősített József külvárosi plébániára a városnak, mint kegyurnak képviselőtestülete tavaly dr. Engels (Angnal) János ismert nevű Dante-fordítót, jelenleg czernyai plébánost választotta meg. A tekintélyes számú ellenpárt oly alapon támadta meg felfolyamodással a választást, hogy a választásnál zsidók és más, nem katholikusok is szavaztak. A belügyminiszter akkor a felfolyamodást elutasította és pedig az 1886. XXI. t. ez., valamint egy szabályrendelet alapján, mely utóbbi szerint a várost megillető minden jogot a törvényhatósági bizottság tagjainak összesége kivétel nélkül gya korolja. Az illetők erre újra felírtak a miniszterhez, 1 fenti határozatának megváltoztatását kérve egyúttal fel[ ségfolyamodványt terjesztettek elő annak legfelsőbb helyre leendő juttatása végett. A miniszter az újabb folyamodást is visszautasította és a felség-folyamodványt azzal a megjegyzéssel küldte vissza, hogy az ügyben a legfelsőbb döntés joga kizárólag őt illeti. A leirat végén a miszter azt mondja, hogy az illetők a helyzet megváltoztatását autonom hitközségi szervezkedés utján megkísérthetik. — Kovács Ferencz békés bánsági egyházmegyei világi tanácsbiró, ezen hivataloskodása 30-ik évfordulója alkalmából a „békés-bánsági ref. egyházmegye belmis- siója“ alapjául ezer frtos alapítványt tett. A 9-ik ezer forint mar ez, melyet ez a tanácsbiró ur adományozott szeretett egyháza oltárára. Áldja érte a jó isten! — A veszprémi ev. ref. egyházmegye f. hó 2. és 3-án tartotta közgyűlését. A szavazatok többségével Pap Sándor iszka-szentgyörgyi lelkész esperesül választatván, az esperesi széket elfoglalta. A gyűlésen egy-két kebli ügy tárgyaltatott élénkebben. Nevezetesebb s általános érdekű tárgy nem forgott szőnyegen. — A magyar katholikus egyetem felállítását sürgeti a kath. sajtó, mióta a debreczeni egyetem szóba került. Néhai Bonnáz Sándor Csanádi püspök 100 ezer frtot hagyományozott egy kath. egyetem alapítására s ha a főpapság s a vagyonos főurak e példát követnék pár évtized alatt meg lehetne alapítani a kath. egyetemet, kivált ha az állam is kiadná a budapesti egyetem kath. alapjait. Már az egyetem helye is szóba került. Eger város lenne annak legméltóbb székhelye, bár Pozsony is erősen konkurálhat, mert ott a Jézus-társaságnak kollégiuma van. Mi erre azt mondjuk, hogy a debreczeni egyetem meg lesz, mert arra szüksége van nemcsak a prot. felekezetnek, hanem az államnak is, e tősgyökeres magyar vidéken. Azután állítani fog az állam egyetemet — idővel — Szegeden. 8 ha ezek mellett még egy katholikus egyetemet alapit a klérus — akkor igazán nem lehet panasz, hogy nincs mibe válogatni a ( magyar intelligentiának. — Az esztergomi herczegprimás javadalmához 72.723 kath. hold termő föld tartozik. A kinyomozott adatok szerint egy hold föld 1* frt 70 kr évi jövedelmet hozott az érseknek. Most aztán Vaszary prímás a korí mány hozzájárulásával a javadalmához tartozó egyházi birtokokat bérbeadja — Tilos a férjhez menés. A debreczeni katholikus iskolaszék a tanítónői állásra pályázatot hirdetett és a pályázati hirdetésben kikötötte, hogy a megválasztott tanítónőnek nem szabad férjhez mennie és ha ezt mégis megteszi, úgy tekintetik, mintha állásáról lemondott volna. A tanfelügyelő az iskolaszék e határozatát törvénybe ütközőnek és közerkölcsi tekintetben is kitogásolhatónak talalta és igy arra kérte, a közigazgatási bizottságot, hogy jelentse fel a dolgot a miniszternek. A bizottság a jelentést visszaadta a tanfelügyelőnek, hogy ez saját hatáskörében kérje a miniszter döntését. Kiadétulajdonós és felelős szerkesztő : Biki Károly. F ö ni n ii k a t á r s a k : F. Varga Lajos és Katona Péter. Szatmárit, nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában.
