Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-08-13 / 31. szám
Szatmár, 1892. ausztus 13. 31. szám. II. évfolyam. REFORMÁTUSOK LAPJA. EGYHÁZTÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. lap El SZERKESZTŐSÉG: hová a lap szellemi részét illető minden küldemény és az előfizetési pénz is küldendő: Györgytelek, Szatmármegye, valamint az esetleges reklamácziók is intézendők. ELŐFIZETÉSI AR: Egy évre.........................................4 frt. Fél évre .........................................2 frt. Bérmen tetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok vissza nem adatnak. — Névtelen vagy álnév alatt érkezett közleményekre nem reflektálunk. — Hirdetések jutányos áron közöltéinek. — Egyes szám ára 10 kr. A REVÍZIÓ. A kath. klérus, a főpapság, a prímás határozottan kimondták, hogy ők az Lili. t. czikk revízióját követelik, ők nem engedhetnek, mert lelkiismeretük, dogmájuk tiltja, tehát engedjen az állam. Ez a Yaszary hires modus vivendije, melyet oly sokáig rejtegetett. Sikerült a klérusnak az elkereszte- lési kérdést bizonyos főúri körök előtt megtenni dogmának. A felsőház tapsolt, a prímás e kijelentésének s az Lili. t. czikket ugv tekintik, a főurak, mint az állam illetéktelen beavatkozását a természeti jogokba s az egyház dogmáiba. A klérusnak folyvást az volt a törekvése, hogy a vegyes házasságból született mindkét nemű gyermekek katholikusok legyenek. Az 1791. XXVI. t. ez. azt rendelte, hogy a katholikus apának minden gyermekei az apa vallását kövessék, inig a protestáns apának csak fiú gyermekei legyenek protestánsok. E törvény ellen mit el nem követett a kath. papság! Ha a vegyes házasok reversálist nem adtak, megtagadták tőlük az ünnepélyes esketést. Könnyű volt reversálist venniük, mert vegyes házasságot egyedül kath. pap előtt köthettek. 1843. Hl. t. czikk véget akart vetni a reversali- sokkal űzött merényleteknek s kimondta, hogy protestáns pap előtt is lehet vegyes házasságot kötni. Ez ellen is talált „ módus vivendi- “t a klérus. Nem bocsátotta egyszerűen gyónásra a kath. félt addig, mig ki nem eszközölte, hogy kath. pap előtt esküdjenek. Sok panasznak, versengésnek, sok feldúlt békességnek és házi boldogságnak volt véget vetendő az 1868. évi Lili. t. ez., mely teljes jó akarattal, a történeti fejlődésnek s a viszonosságnak méltánylásával kimondja, hogy a vegyes házasságból származott gyermekek nemök szerint kövessék a szülők vallását. E törvény ellen is talált a klérus „módus vivendi-“t. Ha eddig konservativok voltak, most egyszerre tulliberalisok lettek. Azt mondják, hogy e törvény által a szülék természeti joga sértetik meg. S ők, akik a reversalisok által kényszert gyakoroltak a szülék elhatározására, most egyszerre a szülei jog védői lesznek. Dogmának tartják azt, hogy a hozzájuk vitetett csecsemőket nekik meg kell keresztelniük — de előzőleg már gondoskodnak, hogy e vegyes házasságbeli gyermekek egyedül lioz- zájok vitessenek keresztelés végett. Az állam törvényét a dogma nevében rontják meg, mert inkább kell engedni istennek, mint az embereknek, mert. az egyház elóbbvaló, mint a haza, mert Yaszary szerint: egyházam örökkévaló, de hazám időleges! 1790. óta mindazon törvények ellen, miket a magyar törvényhozás a vallás dolgában hozott, folytonosan agitált a kath. klérus és harczolt különböző fegyverekkel. S most az Lili. t. ez. ellen a libera- lismus mezébe bújva, harczol a szülék természeti joga nevében s követeli a revíziót, hogy a gyermekek vallásos nevelése a szülékre bizassék, mert a „mindenható állam-“nak e jogba beavatkozni nem szabad. Mintha az egész világ nem tudná, hogy a liberális klérus maga akarja a szülék e jogát szabályozni. ■Jsodálatos hogy egy oly tanult ember, mint Yaszary prímás, a hamis liberalizmus vezérévé sze- szegődik s a helyett, hogy mint Schlauch őszintén kimondaná, hogy „minden megkeresztelt a kath. egyház tagja“ s ők azt akarják, hogy a vegyes házasságból született gyermekek mind katholikusok legyenek — e helyett a prímás felveszi a hamis liberalismus átlátszó lenge öltözetét s abban tetszeleg magának s mint Augurok egymás szeme közé nevetnek a kulisszák mögött. A kath. klérus követeli az Lili. t. ez. revízióját a természeti jog nevében. Oly törvényt akarna, mely a szülék szabad elhatározására bízná, hogy gyermekeiket melyik vallásban neveltessék. Egy ilyen törvény mellett kilátása volna rá, hogy minden vegyes házasság a kath. egyház javára esnék. — Ki volt már mutatva több izben; hogy a szülék egyezkedése feldúlná a családi békességet. Mert vagy ragaszkodnak a házasfelek saját vallásukhoz, vagy nem. Első esetben mindkét fél saját vallását tartja igaznak s abban kívánná gyermekeit is nevelni, s ez esetben a megegyezés lehetetlen. Ha pedig közönyösek egyházuk iránt, a gyermekek vallásos nevelése miatt ki lennének téve a papok zaklatásainak. S ha a kath. pap egyszer beavatkozik a szülék elhatározásába, ha átlépi a család küszöbét, hogy ott magának lelkeket halásszon, ugyanazt fogja tenni a protestáns pap is. A családok nyugalmát kiszolgáltatnák a papság fortélyainak, erőszakosságának. S higyje meg a klérus, hogyha egyszer a törvény ezt megengedné, a protestáns papság csakhamar előnyt nyerne a kath. papság felett.
