Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-11-12 / 44. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 5 papokká? akkor szüksége volna ránk az államnak, akkor talán még anyanyelvűnk tanításáért is jutalmazna. — Gergely Károly. Polgári házasság. A mi az összeadást illeti: a községi főnök, vagy biró s annak távollétében törvényes helyettese, vagy megbízottja, a házasságra lépendőket két, egymásután következő vasárnapon, a község házának ajtaja előtt, vág}’ ha a községnek háza sincs, saját lakhelyének ajtaja-kapuja előtt kihirdeti. Megnevezi ennek folytán a jegyesek személyes viszonyait: vezeték s keresztnevét, foglalkozását, maguknak s szüleiknek lakhelyét stb. A kihirdetés részletesen jegyzökönybe vétetik s anyakönyvbe is bejegyeztetik. Egy kivonat pedig a község házának ajtajára, vagy más rendes hirdetési helyre kifüggesztetik s az első hirdetéstől a másodikig folyvást ott áll. A második kihirdetés alól az uralkodó, vagy az illetékes hatóság, felmentvényt adhat. Hat hónapi folytonos tartózkodás kívántatik ahoz, hogy valaki valahol rendes lakosnak tekintessék stb. Ha a jegyesek lakhelyénél fogva a kihirdetés több községben történt, az illető községi főnöktől bizonyit- ványt kell hozni, hogy van-e akadály vagy nincs? Ha valakinek kifogása van, ezt maga vagy törvényes megbízottja írásban tartozik beadni s ez közöltetik mind az illető jegyessel, mind a községi főnökkel, a ki azt a kihirdetési jegyzőkönyvbe bevezeti. Mig a kifogás törvényesen eloszlatva nincs, a házasságkötés kemény büntetés alatt tiltva van. A második kihirdetés után három nappal történhetik a házasságra lépés. A jegyesek azon községi főnöknek, a ki előtt a házasság köttetni fog, tartoznak elölegesen bemutatni keresztleveleiket; ha ezt nem tehetik, két tanú által aláirt és hatóságilag igazolt bizonyítvánnyal kell kipótolniok a hiányzó kereszt- levél helyét. Bizonyítványt kell mutatni a kihirdetés eredményéről és a szülék, gyámok stb. beleegyezéséről. A házasságkötésnek nyilvánosan, a jegyesek egyike lakhelyének községi főnöke előtt kell történnie, a község házában, négy tanú jelenlétében, a kik 21 évesnél ifjabbak nem lehetnek. A kötendő házasságra vonatkozó okmányok s a polgári törvénykönyvnek a házastársak kölcsönös jogaira és kötelességeire vonatkozó pontjai felolvastatnak; ezek után a községi főnök megkérdezi külön-külön a jegyeseket, hogy akarnak-e mint férj és feleség házasságban élni, s ha igent mondanak : a törvény nevében kinyilatkoztatja, hogy közöttük a házasság meg van kötve. A házasságkötésnek megtörténtét az illető községi tisztviselő részletesen írásba teszi s ezt mind maguk & házasságra lépett felek, mind a tanuk aláírják. Általában és rendszerint senkisem tartatik törvényes házasnak, a ki megkötött házasságáról polgári anyakönyvi kivonatot előmutatni nem képes. A polgári törvény szerint a házasság kötelékének teljes felbontása csak három esetben lehetséges: 1. halál által, ha nem bűntény forog fenn. 2. polgári halál által, azaz ha a házastársak egyike, és pedig végzés következtében a polgári halált maga után vonó büntetésre Ítéltetett. 3. törvényes házassági felbontás, elválás által. Az elválás megtörténhetik: kölcsönös beleegyezéssel avagy bizonyos ismert ok miatt. Mindkét házassági elválási oknak, ha eredménye a valódi elválás akar lenni, ama polgári tisztviselő által kell kimondatni, ki előtt a házasság köttetett. De másrészről a házassági elválás kölcsönös beleegyezés mellett sem történhetik meg minden időben s minden következmény nélkül; az egyik házastárs a másikat tetszése szerint nem hagyhatja el — ez nem lenne a kölcsönös beleegyezéssel létrejött elválás; — az ily házassági elválásnak is meg van a törvény által való korlátozása. Miből önkényt foly, hogy a polgári házasság tetszés szerint fel nem bontható, az sohasem lehetséges —- azon egyszerű oknál fogva: a mi kölcsönös beleegyezéssel köttetett, az egyoldalú felbontás által el nem választathatik, ismét mindkettőjüknek bele kell egyezni. A polgári házasság ellenei a házassági elválásnál a kölcsönös beleegyezés fontos körülményét részint készakarva, részint tudatlanságból sohasem veszik figyelembe s a jámbor félénkek előtt éppen az képezi a legfőbb bajt; mert miután minden bővebb indokolás nélkül annyiszor el lett előttük mondva, mindig azon hitben élnek, hogy a férj vagy nő, kivel polgári házasságban élnek, köuynyü szerrel elhagyhatja őket, az elhagyott házastársat gyermekeivel együtt a nyomorra bízva. Az ilyen dolog a polgári házasság szerint lehetetlen! Ha mindkét házastárs az elválásba beleegyezett, a következő feltételeknek kell, hogy elég legyen téve: A férfinak 25, a nőnek 21 évesnek kell lenni. A házassági viszonynak legalább két évig kell tartani. Ha a házastársak már 20 év óta házasok, vagy a nő már 45 éves, az elválás lehetősége megszűnt. Végre mindkét házastárs szüleinek, esetleg nagy szüleiknek a létrejövendő házassági elválásba bele kell egyezniök. Ha mindezen feltételeknek elég tétetett, a házastársaknak minden ingó s ingatlan vagyonukat leltározni s megbecsültetni kell s ezután kölcsönös vagyon igényüket egyezség utján Írásba rendbe hozni. Ha netán gyermekek lennének, (a kiskorúak) ügyvéd által kell helyettesittetnek. Továbbá a házas társaknak három pontra nézve Írásbeli egyezségre kell lépni: 1. A házasságban született gyermekek egyrészt a vizsgálati idő, azaz a bekövetkezendő elválásig,. másrészt pedig az elválás után kire fognak bízatni; 2. a nő a vizsgálati idő alatt hol tartozik lakni s 3. ha vájjon a férj a nőnek fenntartására a vizsgálati idő alatt tartozik-e s mennyit fizetni. Ha minden előfeltételeknek elég tétetett, mindkét házastárs lakhelyük bírósági elnökénél' vagy ennek helj-ettesénél köteles személyesen megjelenni s két jegyző jelenlétében, kiket magukkal tartoznak hozni, akaratukat kijelenteni. Az elnök mindkettőjüknek s egyenként is külön a szükséges figyelmeztetést megteszi és pedig a jegyzők jelenlétében, hogy a tenni szándékozó lépéstől őket visszatartsa ; ezenkívül a házassági elválás hatásáról s következményeiről szóló törvénykönyv fejezetét fölolvassa. Ha a házastársak, daczára ennek, elhatározásuk mellett maradnak, úgy a biró köteles másolatban mindegyiknek az okmány tartalmát kiadni, hogy a házassági elválást akarják s beleegyeznek. Ez okmányt a fenntebb om- litett okmányokkal együtt a két jegyzőnek kell át- adniok, kik erről részletes jegyzőkönyvet tartoznak szerkeszteni s egyúttal ama figyelmeztetést is bele kell venniük, melyet a biró a nőhöz intézett, hogy 24 óra leforgása alatt tartozik ama házba betérni, melyet azelőtt férjével megegyezőleg választott s az elválásig abban kell laknia. A jegyzőkönyvet az okmányokkal együtt az öregebb jegyző veszi át. Ugyanezen nyilatkozatot, hogy elakarnak válni, tartoznak a házastársak a negyedik, hetedik s tizedik hónap első két hetében, sem előbb, sem utóbb — az elnök előtt a két jegyző jelenlétében ismételni s szüleik vagy esetleg nagy szüleik beleegyezését újra. benyújtani. Csak az első nyilatkozat tétele napjától számítva egy egész év leforgása után és pedig az első két hét alatt tartoznak a házastársak újra együtt személyesen, mindegyikük két barátja kíséretében, kik a kerület ismertebb nevű embereinek, becsületes polgároknak s legalább 50 éveseknek kell lenniük, a bírósági elnök előtt megjelenni, a négy példányban kiállított jegyzőkönyvet az okmányokkal együtt, melyek a házassági elválásba beleegyezésüket tartalmazzák, átadni s tőle a házassági elválásra való bele-
