A dunántúli evang. reformált egyházkerület névtára 1875-dik évre (Pápa, 1876)

— 53 —.. Ezen időtójbdtí történt, hogy Sárközy Antal urnák Gáspár nevű kis íija meghalván, a csökli plébános Ebergényi József 1768 Julius 7—kén költ levelében, — mely a családi jegyzőkönyvnek 217-ik lapján szórul-szóra olvasható, — megengedte, hogy a stóla a plébánosnak előlegesen lefizettelvén, bármely helv. hitvallású prédikátor állal, a halott szokott tisztességgel eltemeltelhessék," Leányegyház volt tehát Kisasszond 1768-tól fogva, s a nyáj pásztor nélkül vala, mindaddig, inig az 1791. 26. országos törvény, a szabad vallásgyakorlatot megállapította. — A korábbi években volt rendes lelkipásztorok által elvetőit igazságnak magva megtenné jó gyümölcsét, s 1792— hen a helybeli földes uraság, az Ekkla kezei közit levő korábbi anyakönyv bizonyítása szerint, különösen emlékbe jegyzett Szántlió Ágnes asszonyság, Sárközy Antal urnák hitestársa, <le a gyülekezeti tagok áldozatainak sikerült ismét anyaegyházat alapítani. Fennállóit ezen anya-Ekkla 1801-ig a mikor is nem tudni mi okból, a Iíiskorpádi Ekktába affiliáltatotl: azonban 1807-ben isinél saját lelkipásztort nyervén, azon időtől fogva, mint anya-egyház fennállott 1866. év tavaszáig, a mikor a gyülekezet, a felépített uj templom és lelkészi lak építési költségeit, saját magáéból fedezni nem tudván, adósságba merült: melynek kifizelhelése, s erőnyerés végeit, az Ehkerület beleegyezésével administraturává lelt, de 4 év alatt, a lelkészi egész sessio haszonvételéből, 6000 forintnál többre rugó adósságát tisztázván, 1870. év tavaszán ismét rendes lelkipásztort választolt, a 4 évig tartott adminislratura anya-egyházi jellegét semmit nem érintvén, folyvást mint anya-egyház fennáll. A végzel könyvében, ezen gyülekezetről mi van feljegyezve. tudni nem lehel: de emberileg-ítélve, látva a gyülekezeti tagoknak, lélekszámának évről évre apadását (jelenleg a telkes polgárok közi, úrvacsorával élő, csak 113