A dunántúli evang. reformált egyházkerület névtára 1875-dik évre (Pápa, 1876)

— 54 —.. lélek van) előre látható, hogy a legközelebbi időben kikelendő uj alakulásnak magvait hordja magában. Nem leend érdek nélkül, ha a gyülekezet lelkipásztorainak névsora, részint a fentebb emiitett családi jegyzőkönyv, részint a meglevő anyakönyvek nyomán, bemutattatik. Említve volt az ekklézsia történetében, hogy meghitelt tanúk állítása szerint, 1715—1720. évben már rendes lelkipásztorai voltak; ezen időről azonban azok, adatok hiánya miatt, névszerint elő nem sorolhatók. Legelső lelkipásztor, kinek itt működését bebizonyítani lehet, Körmendi Mihály volt 1722-ben. kiről a családi jegyzőkönyv emlékezetben hagyta, hogy Kisasszondról Csökölbe is járt prédikálni hol még akkor plébános nem volt; ezt követte 1725-ben Munkácsi J á n o s. kinek utódjai előbb ugyan K a t o n a Jónás, utóbb pedig Szixai nevű lettek; 1732-ben Kis Benedek, utánna Nánási nevii voltak rendes lelkipásztorok; utánnuk Takácsi János lévita és mester 2 évig; majd 1739-ben Erdélyi György mester szinte 2 évig, kinek idejében Sándor Zsuzsanna asszonyság, néhai Sárközy János ur özvegye által vétetett az első harang 9 rhénes forintokon, azelőtt csak „egy felkötött deszka veregetéssel, melyet kotogatásnak hivtanak, lett az isteni szolgálatra való összegyülekezet"; majd 1741-ben Laki nevű mester, ezután 1743-ban Ara esi Gergely lévita és mester voltak, ez utóbbi 16 évig folytonosan, mignem 1760ban Biró János rendes lelkipásztor hozatott Szokolból Tolna vármegyéből, Aracsi Gergely kántor és mesterképpen maradván; 1763-ban következett Debreczeni Yellás István egyházmegyei tanácsbiró volt nagykorpádi lelkipásztor, ki azonban 1 évi itt működése után 1764-ben april 29-kén meghalt; az intercalaris néhány napok alatt Császári Péter vacans prédikátor fungált,mignem ugyan-