Liszkay József (szerk.): A dunántúli evang. reform. egyházkerület névtára 1873-dik évről (Pápa, 1873)

XXI szerint kötelezendőnek kiván, — a nemzetek jogait is egymás iránt szenteknek állítja, mint ezt az egész jog philosophiábon láthatni. Nincs itt valamint a morálban is más tartalom, mint a mi más philosophiák ilyen nemű részeiben foglaltatik, — de nem is lehet, minthogy ezek már a közéletben ís valósultak: csak az előadás formája lehet e tudományokban különböző, mely hogy ezen philosophiában sokkal szabatosabb — exact, organicosabb mint más philosophiában, az ezeket öszvehasonlitók könnyen altal fogják láthatni. 5. Miben áll az a my-stificalio mellyel ez a pkilösophia terheltetne ? Én részemről semmi mystificaliót (a mystification mysticismust értvén) ezen philosophiában lenni nem tudok: sőt az oly tudományt, mely a myscificatiónak barátja, nem csak philosophiának, de tudománynak sem tartok. Ha csak egyetlenegy állitását is valami úgy nevezett közvetetlen tudás vagy intellectualis látás, és nem gondolkozás, felfogás, szabatos bebizonyítás útán akarna az észre tolni; ha tán a szív érzéseit, melyek által gondolják magokat az Istennel közvetetlen mysticos egységben lenni fölsőbbeknek tartaná, mint az okosság gondolatait: ha végre hozzá férhetetlen burokban rejtené igazságait, s nem oly szavakba melyeket minden gondolkozó ész felfoghat: akkor mondhatnók, hogy ezen philosophia mysticismusra hajlandó. Schelling az ideale és reale egységét nem be-