Liszkay József (szerk.): A dunántúli evang. reform. egyházkerület névtára 1873-dik évről (Pápa, 1873)
XV eddig a philosophiai rendszerekben. Egyikei régi. másikat új scepticismusnak nevezik. Amaz kételkedett mindazon tárgyaknak valóságán, melyeket érzékeink által szerezhetünk: emez pedig mindazokon az isméreteken, melyek lelkünkben eredetiek , velünk születtek. Már az új philosophia — mint ezt a lélek phaenomenologiájában láthatni — sceptieismussal kezdi ugyan pályáját, azaz ily álliltással, hogy az érzéki tudat teljes igazságán kételkedhetünk; de annak resultatuma nem scepticismus, hanem teljesen a szükségesség calegoriájával megmutatott igazság t. i. hogy a külső tárgyak igazsága az okosságban van. Sem a régi (görögöké) sem az új (Humeé) sceplicismusrn tehát ezen philosophia nem vezet, sőt teljes igazságokat, a metaphisicában categoriákat a practicos körben pedig bizonyos ethikai substanliakat, minémüek a lélek, szabadság, família, vallás állapít meg, melyeknek elemei az okosság örökké való törvényeivel egyek. — Az a mi azon gyanút hozhatja elő, mintha ezen philosophia scepticismusra vezetne, bizonyosan ennek melhodusában gyökeredzik, mely dialeclica azaz disputatoria t. i. egy bizonyos határozatot megdisputál, annak különböző oldalait világos színben előadja, hogy igv az igazságot, a valódi igazságot meghatározhassa. Inkább Krug philosophiája vezethet scepticismusra még pedig egy magas körben t. i. a vallás körében. Ugyanis mind azon többszáz s czér éves erősségek, melyek állal bizonyította be a gondol-