Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1865)

32 Komárommal szemközt, eloszlik két helységre, jelesen Város- és Sió-Hidvégre. 1. Város-Hidvég nevét vette két vártól, melyekkel birt, egygyel a helység délnyugoti végén, másikkal a határ délkeleti sarkán, a korláti majoron felül, — 1848-ban Pestről jött ministeri rendelet Vámos-Hidvégnek bérmálta el, mert a Sió hídján vámház és sorompó van, s az útasnak fizetni kell. A vámjog hajdan magát Város-Hidvéget, ma Batthyány herczeget illeti. 2. Falu-Hidvég, Város-hidvég nyugoti oldalán fekszik, és attól csak egy széles, kelettől nyugotnak vonuló utcza által választatik el. Azonban Város-Hidvég elpusztult, desolált hely volt a törökuralom utolsó éveiben, Falu-Hidvég pedig jobbágyoktól lakott kis helységet képezett, és a somogyi helv. hitű esperességhez tartozott azon megye visitationale protocoluma szerint, s papot, tanítót rendesen tartott. Buda várának a töröktől 1686-dik évi Sept. 2-án történt szerencsés visszavétele után, 1. Lipót magyar király alatt a törökök kiűzetése szerenR esésen folytattatván, Batthyány Adám is csapatával együtt vitézkedvén, mint róla iratik, a törököt Csikvártól Hidvégig kitisztította a vidékről, de 1689 körül e hősi harczolásokban Tolnamegyében némelyek szerint Majsánál, mások szerint Kölesdnél történt ütközetben a töröktől elfogatott. Seregéből