Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1865)

33 «gy Roboz nevü kapitány lelkesítő munkássága szép számú vállalkozókat gyűjtött elfogott vezérök kiszabadítására, kik éjjel, véletlen rohammal a tö•ök-táborra ijesztvén, szerencsések voltak a fogságból vezéröket kiszabadítni. Ily vitézi vállalatnak iés szerencsének jutalma az lett, hogy a kiszabadított fővezér, gróf Batthyány Ádám, oda adomáíyozta Roboz századosának Falu- vagy Kis-Hidréget, a többi vitézek közül Gyenes Gergely, Csáks'áry Mihály, Veres János, Toldy Mihály, Nagy Hihály, Dull Pálnak puszta Város-Hidvéget, firól ra, nemzetségről nemzetségre, a meglevő adoaánylevél szerint. Ezen vitézek meg is telepedtek Táros-Hidvégen, és mint helvét hitvallásuak egyázat alkottak, meghíván első papjoknak Tamkó sagy Jankó János volt tábori lelkészüket, szentgyházat rögtönöztek fa-, sár- és nádból, melyisn 12 lelkész alatt gyakoroltatolt az isteni tiszdet 1786-ig; mely évben a mostani szép és di)3es templom Kállay Endre lelkész idejében épít— dtett, tornya rézzel fedetvén és órával is felszebltetvén 1817-ben. Falu-Hidvég a római hitű Roboz-családtól kédibb sok zaklatásokat szenvedett, papjától megúsztatott, s több időkön által Mező-Komáromhoz iirtozott mint leányegyház, de a mult század véííín Város-Hidvéggel egyesült oly feltétel alatt, §»gy az egyházi tartozásoknak egy harmadát ő 3